Feliksz Dzerzsinszkijról, a szovjet titkosrendőrség megalapítójáról, a vörösterror vezetőjéről nevezte el az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) akadémiáját szerdán kiadott rendeletében Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A lengyel születésű Feliksz Dzerzsinszkijnek (1877-1926) a VCSK vagy Cseka, azaz a bolsevikok által az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra 1917-ben létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, majd az belügyi népbiztonságon (NKVD) belül 1922 februárjában felállított Állami Politikai Igazgatóság (GPU) vezetőjeként kulcsszerepe volt a vörösterror irányításában. Állt a közlekedési és hírközlési népbiztosság élén is.
A könyörtelensége miatt csak „Vaskezű Feliksznek” nevezett Dzerzsinszkijnek 1958-ban szobrot állítottak a KGB moszkvai főhadiszállása előtt a Lubjanka téren. A szobrot a Szovjetunió szétesésének évében az orosz nép ledöntötte, de 2023 szeptemberében új bronzszobrot kapott ugyanott. (A KGB Lubjanka téri egykori központját jelenleg egyik utódszervezete, a Külső Hírszerző Szolgálat – SZVR – használja.)
Az FSZB Akadémia az orosz szakszolgálat legfontosabb felsőoktatási intézménye.
Elődje, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága (KGB) Legfelsőbb Iskolája 1962 és 1993 között viselte már Dzerzsinszkij nevét.
(MTI, portfolio.hu)