Háborús hírek + ima a békéért
Orosz-belorusz hadgyakorlat a határoknál; akkor támadtak, amikor a tüzet oltották; - amikor a termést takarították be; fokozódó támadások a béketárgyalások alatt; békés országokba behatoló drónok; elítélő nyilatkozat; nem véletlen behatolások, hanem tudatos stratégia... hírek + ima a békéért:
- Kedd éjfélkor ért véget a Zapad-2025 hadgyakorlat, melyen 30 ezer katona vett részt a lengyel-belorusz határ mentén. Négy évvel korábban az ugyanilyen elnevezésű hadgyakorlattal készült fel Oroszország az ukrajnai háborúra. Ezúttal azonban a hadgyakorlatnak három forgatókönyve volt lehetséges, mely közül kettő támadás lehet...
- Szeptember 16-ra virradó éjjel az orosz hadsereg kétszer is támadást indított Kijev ellen. Az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat közleménye szerint a második támadást akkor indították, amikor a tűzoltók próbálták megfékezni a lángokat...
- Az orosz erők rakétákkal csaptak le egy mezőgazdasági vállalatra Szumi megyében, miközben a helyi munkások épp a termést takarították be – írja a Focus. A támadásban 12 ember sérült meg, közülük 11-et kórházba vittek, egy férfi állapota válságos. A Boromljai közösség területét szeptember 14-én, nem sokkal este 11 óra előtt két rakéta találta el, amely több mint harminc mezőgazdasági gépet – köztük traktorokat és kombájnokat – rongált meg. A regionális ügyészség háborús bűncselekmény gyanújával indított eljárást. A rakéták célpontja egy békés földterület volt, ahol a gazdák a betakarítást végezték. Az ukrán hadsereg közlése szerint az elmúlt 24 órában 73 támadás érte a megye 33 települését.
- Oroszország jelentősen fokozta Ukrajna elleni támadásait Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta, figyelmen kívül hagyva békefelhívásait – írja elemzésében a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint a csapások számának növelése tükrözi Oroszország lőszertermelésének fejlődését és Vlagyimir Putyin elnök elszántságát. Az írásban kiemelték, hogy az idei nyár számos intenzív orosz dróntámadást hozott. Moszkva akkor fokozta a csapásokat, amikor amerikai, ukrán és orosz tisztviselők közötti tárgyalások zajlottak. A szakértő szerint ez egy kognitív hadviselés része, melynek célja, hogy viszályt alakítson ki az Egyesült Államok és a szövetségesei között. A lap megemlíti, hogy egy júliusi Trump–Putyin telefonbeszélgetés után Kijevre zúdult rakétaeső, valamint az alaszkai csúcstalálkozó után néhány nappal szintén az ukrán fővárost bombázták, amelyben 18 ember halt meg és megrongálódott az európai képviselet épülete is.
- A román légierő szombaton elfogott egy drónt, amely 10 kilométer mélyen hatolt be az ország légterébe, és közel egy órán át tartózkodott a NATO égboltján. A bukaresti vezetés szerint az eset az orosz agresszió újabb jele. A román légtérbe történő drónos behatolás nem példa nélküli, pár nappal korábban ugyanez történt Lengyelországban, csak sokkal jelentősebb mértékben, akkor ugyanis 19 orosz drónt hatástalanított az ország légterében a lengyel légvédelem. A romániai légtérsértéssel szinte egy időben Lengyelországban ismét drónfenyegetést jelentettek, ami miatt katonai repülőgépeket emeltek a levegőbe, míg a lublini repülőteret lezárták.
- Negyvennyolc ország, köztük Magyarország is aláírta azt az ENSZ-dokumentumot, amely elítéli, hogy Oroszország drónokkal sértette meg Lengyelország légterét. A nyilatkozatot Marcin Bosacki lengyel külügyminiszter-helyettes olvasta fel az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki rendkívüli ülésén.
- Keith Kellogg, az Egyesült Államok Ukrajnáért felelős különmegbízottja a 21. Jaltai Európai Stratégia (YES) éves találkozóján kijelentette, hogy a Lengyelország területére becsapódott tizenkilenc orosz drón nem lehetett véletlen, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogja elveszíteni a háborút – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. „A tizenkilenc drón becsapódása nem lehet véletlen. Lehet egy téves célpont, lehet kettő, de nem tizenkilenc” – fogalmazott Kellogg. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök tudatosan cselekszik, jelet küld, és próbálja felmérni, meddig tolhatja el a saját határait. Dolgai célirányosak, jelet küld, és szeretné hallani a választ – meddig feszegetheti még a határokat – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, aki a történelmi párhuzamra is felhívta a figyelmet. „Már láttuk ezt a filmet Európában. Emlékeznek, amikor Chamberlain azt mondta, hogy békét hozott Európának, és mi történt utána” – mondta, jelezve: ha nem vesszük figyelembe a történelem tanulságait, a világ a harmadik világháború felé sodródhat.
Keith Kellogg biztos abban, hogy Oroszország már nem képes győzni Ukrajna felett. „Ukrajna nem fogja elveszíteni ezt a háborút. Az ukránoknak erkölcsi előnyük van Oroszországgal szemben, ez nyilvánvaló” – mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna mára világvezetővé vált a dróngyártásban, jelentősen megelőzve az Egyesült Államokat, miközben „az orosz hadsereg erős, de nem annyira, ahogy az oroszok állítják”. Az ukránok már jelentősen csökkentették Oroszország katonai erejét, így Ukrajna vereségéről szó sem lehet – szögezte le a különmegbízott, aki Kína szerepét is kiemelte, kijelentve, hogy ha Kína megszüntetné Oroszország támogatását, a háború már „holnap véget érne”.
A békétlenség, viszály, háború megöli a szeretetet és romba dönti az egész világot. Ezért kérünk Béke Fejedelme, szentséges Istenünk, hogy hozd el a békét a szívünkbe, békét a családunkba, békét egyházunknak és hazánknak, békét Ukrajnának és Oroszországnak, Izraelnek és a palesztinoknak, békét Ázsiának és Afrikának, békét minden népnek és az egész teremtett világnak! Szabadíts meg minket a gonosztól, a gyűlölet, viszály és háború szítóitól, haszonélvezőitől, antikrisztusi vezetőktől és minden megszálló hatalomtól! Add, hogy eljöjjön közénk a Te országod, a békesség és a szeretet, az igazság és igazságosság országa, a Szeretet földje! Ámen. Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...