Jelentős változás a magyarországi békéltető testületeknél
A bírósági ítéletekkel egyező erejű döntéseket is hozhatnak a békéltető testületek 2024. január 1-jétől – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépő módosításai jelentősen átalakítják az alternatív vitarendezési fórumok szervezeti és működési kereteit.
A továbbra is ingyenes és gyors eljárást lefolytató békéltető testületeket érintő legfontosabb változás, hogy akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a testület, ha a fogyasztó kérelme megalapozott, és az ügytárgy értéke 200 ezer forint alatti.
Ez azért jelentős, mert korábban csak akkor kerülhetett sor bírósági úton is végrehajtható határozat meghozatalára,
ha a felek egyezséget kötöttek,
a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett,
vagy magára nézve a döntést kötelezőnek ismerte el.
Utóbbi két eset meglehetősen ritka volt, így – ha nem született egyezség – csak bírósági úton ki nem kényszeríthető ajánlást tehettek a békéltető testületek.
A módosítás értelmében viszont, ha a vállalkozás nem tesz eleget a kötelezésnek, bírósági úton a döntés kikényszeríthető, végrehajtható, azaz a bírósági ítéletekkel egyező erejű döntésről van szó. Fontos, hogy ezek a békéltető testületi döntések is megtámadhatók bírósági úton, például, ha a határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Arra is kitértek, hogy a módosítás miatt január 1-jétől régiós szinten működnek tovább az alternatív vitarendezési fórumok. Azonban a fogyasztók továbbra is kérhetnek személyes meghallgatást a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, valamint a vármegyeszékhelynek nem minősülő megyei jogú városokban is. Ezáltal a korábbi 20 helyett már 27 helyen kerülhet sor békéltető testületi meghallgatásra.
Főszabályként az online meghallgatás intézményét vezeti be a törvénymódosítás, ami a felek számára jelentős idő-, energia- és költségkímélést jelent. Jelezték ugyanakkor, hogyha a fogyasztó szeretné, akkor kezdeményezheti személyes meghallgatás lebonyolítását is.
Kiemelték a békéltető testületek működésének szakmaiságát közvetlenül érintő módosítást is, amely kötelező képzést és alapvizsgát ír elő a testületi elnökök és tagok számára, a megbízatásuktól számított egy éven belül. A képzés és a vizsga célja a békéltető testületek egységes joggyakorlatának kialakítása a szakmai irányító minisztérium iránymutatása alapján – ismertette a szövetség, amely a békéltető testületek 1999. évi megalakításától kezdődően aktív szerepet játszott a testületek működésében, ismertségük növelésében.
A FEOSZ úgy véli, hogy a 2024. január 1-jétől hatályos módosítások elősegítik mind a fogyasztói jogok érvényesítését, mind az egységes jogalkalmazás biztosítását, ezáltal pedig a magyar fogyasztóvédelem erősítését. (MTI, 24.hu)