A magyar nyelv különlegességeiről
Csodálatos nyelvünk néhány tulajdonsága, amiért nehéz megtanulni:
- Anyanyelvünk a maga 44 betűjével az egyik leghosszabb ábécével büszkélkedhet. Az kettős betűk, úgynevezett digráfok (mint a „cs”, „gy”, „sz”) és a háromjegyű „dzs” mind külön betűként szerepelnek, nem csak hangkapcsolatokként. Ráadásul az ékezetes magánhangzók igazi különlegességek Európában. Az „ő”, az „ű”, a „dzs”, vagy például a „gy”, „ny” vagy „sz” – ebben a formában szinte kizárólag a magyar nyelv hivatalos írásrendszerében fordulnak elő. Ez a gazdag betűkészlet lehetővé teszi a hangzásbeli finomságok pontos kifejezését, ugyanakkor kihívást jelenthet a nyelvtanulók számára.
- Rugalmas szórend, rejtett szabályok - A magyar mondatok szórendje elsőre szinte teljesen szabadnak tűnik. A sorrend azonban nem véletlenszerű: a hangsúly, a mondanivaló fókusza és az árnyalatok döntik el, hogyan épül fel egy természetes magyar mondat. Az ilyen finom különbségek azoknak, akik ‘rögzített’ szórendű nyelvet tanultak korábban, külön nehézséget jelenthetnek.
- Toldalék, toldalék hátán - Nyelvünk rendkívül gazdag toldalékrendszerrel rendelkezik. A ragok, jelek és képzők szinte korlátlanul kapcsolhatók egymáshoz. Egy egyszerű szótőre akár öt-hat toldalékot is rátehetünk egymás után, és így egy teljesen új, összetett jelentésű szó jön létre.
- Nincs nyelvtani nem - A magyar nyelv nem különíti el a főneveket hím-, nő- vagy semlegesnemre. Nem használ nyelvtani nemet, míg sok más európai nyelvben már az olyan egyszerű névmások is különböznek, mint „he” és „she” (angol), „il” és „elle” (francia), vagy „er” és „sie” (német), addig a magyarban mindez egyetlen szóval – „ő” – kifejezhető. Ez elsőre leegyszerűsíti a nyelvtant, de azok számára, akik például németet vagy franciát tanultak, szokatlan lehet.
- A magyar igeragozás rendkívül összetett: egyetlen igébe belesűríthető az alany, az idő, a mód, a szám, a személy – sőt, még az is, hogy határozott vagy határozatlan tárgyról van-e szó. És mindez nemcsak kijelentésre, hanem kérdésre is alkalmazható. Példa: Megnéztétek? – ez egyetlen szó, de benne van: a cselekvés (néz), az igekötő (meg-), a múlt idő, a többes szám második személy (-tétek), és a kérdés is (?). Más nyelvekben ehhez három-négy külön szóra van szükség – a magyar nyelvben viszont ez természetes része a nyelv szerkezetének.
(hellomagyar.hu cikke alapján)