Három kis groteszk, farsangra
Erre a hétre az Eheti menüpont alá három rövid, groteszk, vidám történetet teszek fel, amelyek a maguk módján éppúgy tükröt tartanak elénk, mint komolyabb társaik. Ha szomorkás is a mosoly, mégis csak mosoly az - készüljünk így a farsangra!
(Az írások a "33 rövid történet és néhány hosszabb" című kötetből valók, amely kötet most farsang ideje alatt kedvezményesen megrendelhető!)
Kormányunk a helyén van
A légópincébe behallatszottak a robbanások, de a falak most nem remegtek. Vagy elhibázták a repülők az iparnegyedet – aminek szélén a lakótelepünk épült -, vagy talán a hidakat bombázták, ki tudja? Szerencsére nálunk nem a földszinten vannak a pincék a lépcsőházakat átkötő folyosókon, hanem alagsorunk is van, kis rekeszes terekkel. A miénkben tízen nyo-morgunk a három családból, öregek és gyerekek. Vártuk, hogy abbahagyják a bombázást és felmehessünk a lakásunkba. Ha szerencsénk van, megint megússzuk és egyben marad az épület – a tizenkét tízemeletes közül már csak a miénk és a másik sarki úszta meg a szőnyegbombázásokat - és maradhatunk odafent a következő riasztásig.
Az óvóhelyünk ajtaján néhány koppanás hallatszott, majd kinyílt az ajtó és bejött egy kicsi bácsi némileg gyűrött öltönyben és kőporos kalapban. Csendesen köszönt, és bemutatkozott:
- Halmágyi Géza, kérem tisztelettel, az adóhatóságtól. Meghoztam az adóíveket.
Nagymamám nem bírta ki, mindig gyorsan járt a nyelve:
- Kenyeret hozott volna inkább, arra lenne szükség, meg tiszta vízre!
- Az is meglesz, kérem, az is meglesz, bár az nem az én munkám, de kormányunk a helyén van, ne tessék aggódni, ha csúszik is egy kissé a dolog, ebben a mai világban ez ugye nem csoda, de azért nem csúszunk mindenben, dolgozunk, figyelünk, a kormány a helyén van…
- És mit akar azokkal a papírokkal? – Ezt már Józsi bácsi kérdezte, a szomszédunk a harmadikon, ott lakott egész családjával, de most már csak ő van velünk, a fiúk a seregben, a menyei ápolók a kórházban, Ilonka néni meg meghalt amikor egyszer sorban állt az elosztó előtt és jöttek a gépfegyveres vadászgépek.
- Kérem szépen, ezek nem pusztán papírok, hanem az idei adóbevalláshoz szükséges nyomtatványok. Mert kérem, mi fenntartjuk a struktúrát, végezzük a munkánkat, egy kis háború ugyebár nem állíthat meg minket. – Összedörzsölte a tenyerét, majd el kezdett kipakolni a hátizsákjából.
- Egy kis helyet, ha kérhetnék. A neveket a végén összeolvassuk. Nem kell kapkodni, én most elmondom a tudnivalókat, leadási határidő egy hét múlva, elviszik a legközelebbi postára…
- Azt már lebombázták.
- Akkor nem az a legközelebbi, ugyebár! Tehát elviszik a legközelebbi - nyitva tartó, így jó? – postára és feladják. Előre bérmentesítve, nem kell aggódni! Na most, kérem. A szülők beadhatják a fronton küzdő hazafi gyermekük helyett is. Amennyiben azoknak nincs más jövedelmük, elég beírni a zsold-kategóriát, az ő adójukat a hatóság automatikusan levonja. Ugyanez van a nyugdíjjal, illetve az élelmiszerjegyekkel. Minden egyéb jövedelmet, így a szabadpiaci kereskedésből származót is, be kell vallani! Akit rajta kapnak, hogy feketepiacon üzérkedett, azaz nem vallotta be a kereskedelmi tevékenységből származó jövedelmét, azt büntetőadóval és szabadság-vesztéssel sújtják, súlyosabb esetben statáriális bíróság elé is állíthatják, és akkor – tudják!
Na kérem. Ezen a sárga nyomtatványon kell bevallani a lakóterület nagyságát, a járműveket és minden egyéb ingóságot. Ha ezek közül bármelyik megsérült, elveszett, akkor csak az előtte lévő időszakra kell fizetni, az arányos részt, ez így tisztességes. Amennyiben kormányunk ideiglenesen haszonbérbe vette bármelyiket, akkor azért kölcsönzési díj jár, ennek összegét a bevételek között kell szerepeltetni, akkor is, ha egyelőre csak az ígérvény birtokosai és a kifizetés csak később esedékes. Az adót most befizetik, de amikor kormányunk majd kifizeti a bérleti díjat, azt az adóval megemelt összeggel teszi. Ahogy tisztességes!
Külön könnyítés, hogy amennyiben az elmúlt időszakban bizonyos nehézségek miatt nem tudták fizetni az állami, önkormányzati közmű-díjakat és illetékeket, ezen a rózsaszín csekken most egy ütemben ezt is rendezhetik. Hát nem nagyszerű! Kormányunk a helyén van és mindenre gondol!
- A kis ember kiosztotta közöttünk a papírokat. Pisti és Julika még kis pisisek, ezért nem kaptak színes papírt, én már nagyfiú vagyok, mégse kaptam, de szerintem jövőre már fogok - mindenki más igen. Aztán összeolvasták a neveket és születési adatokat. Nálunk minden rendben volt! Aztán aláírták az átvételi íveket, a bácsi golyóstolla körüljárt, mert nekünk nem volt. Utána elpakolt, a szép színes papírokat is, kicsit sajnáltam is, hogy nekem nem jutott, de nem tiltakoztam. Elég volt az is, hogy nézhettem őt, ahogy újra fejére teszi a kalapját, csendesen és tisztelettel elköszön. Minden úgy volt, mint régen! (Sípos (S) Gyula)
*
Egy identitászavaros béka tanulságos története
A hatalmas, zöld és vörös foltokkal díszített, rücskös béka a szántást a mezőtől elválasztó keskeny gyalogút szélén üldögélt, amikor arra jött egy királylány. (Annak kellett lennie, mert a béka másról sem hallott eddig, csak királylányokról.)
- Csókolj meg királylány és csodát látsz, én meg a férjed leszek hetedhét lakodalommal!
„Fúj, de rusnya jószág” – gondolta a lány és óvatosan kikerülte a békát.
A béka tovább várakozott a mező szélén, amikor arra jött egy másik királylány.
- Csókolj meg királylány és csodát látsz, én meg a férjed leszek hetedhét lakodalommal!
A lány sikoltva nagyot ugrott, majd egy botot ragadva majdnem leütötte a riadt békát.
A béka az út kanyarulatában lapult az árnyékban, amikor arra sétált egy harmadik királylány.
- Csókolj meg királylány és csodát látsz, én meg a férjed leszek hetedhét lakodalommal!
A lány meglátta a békát és menten elájult – gyerekkora óta allergiás volt kígyóra, békára. Az meg azt hitte, a lány lefeküdt mellé, hogy könnyebben csókolózhassanak. Mellé ugrált és már épp megtörtént volna a nagy eset, amikor a lány kinyitotta a szemét. Összenéztek, majd a reménybeli menyasszony akkora pofont adott pániksuhintással a békának, hogy az berepült a bozótosba.
A béka a bokrok alatt bujkált, amikor meghallotta, hogy valaki közeledik az úton. Kinézett, és amikor meglátta, hogy egy királylány az, nagy levegőt vett és kiugrott elé:
- Csókolj meg királylány és csodát látsz, én meg a férjed leszek hetedhét lakodalommal!
A lány kezébe vette és a szeme elé emelte az állatot. „Hm, már azt hittem, hogy találtam egy Bufo marinust, ami persze csoda lenne, ilyen távol az élőhelyétől, de lehetséges, az óriásvarangy egy agresszívan terjeszkedő fajta – de nem, ez Bufo bufo, bár barna varangynak szép nagy példány, pláne ha hím” – azzal egy lendülettel kidobta a békát a szántásba, ahol épp gólyák egerésztek. Az egyik odakapott a csőrével, és már le is nyelte a szegény jószágot.
Tanulság? Ha sokat ugrálsz a nők körül, előbb-utóbb jön a gólya! (Sípos (S) Gyula)
*
Különös
Zsolt reggel különös érzéssel ébredt, ami átjárta egész testét. Egészségesnek érezte magát!
Különös! Szippantott egy nagyot a levegőből – igen, ez ugyanaz a szennyezett, benzinszagú, poros levegő, mint amit eddig szívott, de mintha ma ez nem ártott volna neki.
Különös! Talán a víz? Az olyan szennyezett, hogy mérgekkel kell fertőtleníteni, hogy iható legyen. Kiment a fürdőszobába és aláhasalt a csapnak. A vizet ízlelgetve rájött, hogy ez ugyanaz a klórozott folyadék, amivel eddig mérgezte magát.
Különös! Gyerekkora óta nem érezte magát ilyen jól! Egészen kalandos kedve támadt, kiment a hűtőhöz és kivett egy előrecsomagolt szendvicset. – Na, ebben legalább ezerféle E-izé van, tartósító szerek, színezékek – gondolta, majd két falásra lenyomta az egészet.
Különös! Már fél órája ébren van, evett, ivott, lélegzett, és semmi émelygés, semmi köhögés, semmi hányinger, semmi gyengeség - ez nagyon különös!
- Lehet, hogy szuperember lettem? Vagy másokkal is ez történt? Fel kellene hívni valakit, hogy velük mi van – de kit? Vagy inkább vegyek egy lottót? Lehet, hogy megütném az ötöst! Vagy esetleg meghaltam, azért érzem ilyen jól magam?
Zsolt felöltözött, zsebébe dugott egy tollat – „egy lottózót azért bepróbálok” – és elindult, hogy kiderítse, mivé lett a világ. (Sípos (S) Gyula)