A teremtett világ sóvárogva várja Isten gyermekeit
Most, hogy ha lassan is, de talán túl vagyunk a választások okozta felforduláson, újra visszatérhetünk azokhoz az égetően fontos dolgokhoz, amelyek meghatározzák életünket és egész hazánk életét. Nekünk, keresztényeknek különösen is nagy a felelősségünk, hiszen – ahogy Pál apostol írja -, „a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását” - „tudjuk ugyanis, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és vajúdik mindmáig.” (Róm 8,18, 22) Nézzünk néhány dolgot, amiért „sóhajtoznunk”, imádkoznunk és dolgoznunk kell, együtt vajúdva a szülés fájdalmait:
- A természeti csapások jelzik, hogy „megrendült a föld”, ami épp azért történt meg, mert az ember feledte eredeti hivatását, hogy „művelje és őrizze” az, ehelyett visszaél vele és kihasználja. Egykor az Egyház bevitte Isten áldását a természet világába: megáldotta a vetést és aratást, imádkozott az időjárásért és termésért. A keresztény emberek imádkozva dolgoztak, így jelenlétükkel naponta Isten kegyelmét „vitték be” a természetes környezetükbe is. Ma mindez hiányzik – vagy legfeljebb „népszokásként” él tovább -, így az Istentől elhagyott föld romlásnak indult. Ha azt akarjuk, hogy a hazánkat sújtó rettenetes aszály megszűnjön, akkor imádkoznunk kell Isten kegyelméért, valamint dolgoznunk is azon, hogy csökkentsük a kárt és gyógyítsuk a Föld sebeit. (Ezért tettem fel ma is a honlapunkra egy cikket az aszályról és egy imát a természeti csapások ellen.)
- A mi Istenünk a békesség Istene, így nekünk is a békesség embereivé kell lennünk ebben a háborús viharban. Ahogy a Szűzanya tanította Medjugorjéban: ha azt akarjuk, hogy béke legyen, teremtsünk békét először a szívünkben, aztán a családunkban, közösségeinkben, munkahelyünkön… imádkozva kell kérnünk Jézust, a Béke Fejedelmét, hogy hozza el a békét és kiengesztelődést egész egyházunknak és hazánknak, s az egész világnak. Imádkoznunk kell még ellenségeinkért is, s egyben kérni az Urat, hogy szabadítson meg minket a viszály szellemétől és minden antikrisztusi áramlattól ami most betölti a világot…
- Isten jelen akar lenni velünk együtt az élet minden területén, így a kulturális és politikai életben is. Most, a remélhetőleg megtörténő önvizsgálat idején valószínűleg sokan fogják használni elítélően a „kulturális kereszténység” és a „politikai kereszténység” kifejezéseket, és amennyiben ezzel a visszaéléseket, a kereszténység mázával leöntött pogány és bűnös, képmutató életet akarjuk jellemezni, igazuk is van. Azonban ki ne öntsük a vízzel együtt a gyermeket is! Nagy szükségünk van keresztény kultúrára, és az létezik, és erőteljes hatással tud lenni sokak életére. Jó példa erre Visky András Kitelepítés - és folytatása, az Illegalisták -, című művei, ezek a nagyon erőteljes és mélyen keresztény könyvek, amelyek felkerültek az olvasói sikerlisták élére, komoly szakmai és közönségsikert értek el hazai és nemzetközi téren egyaránt. Igen, nekünk jelen kell lennünk a kulturális életben, alkotnunk kell és biztatni másokat is erre, segíteni bemutatkozásukat, hogy legyen egy olyan kulturális közeg, amely hordozza a krisztusi tanításokat és életet.
Hasonlóan igaz ez a „politikai kereszténységre” is. Képmutató, hamis módon ez valóban csak kárt okoz, lejáratja a kereszténységet és hazuggá teszi Istent is az emberek szemében. A hiteles keresztény tanításra, politikára azonban nagyon nagy szüksége van a világnak és minden országnak! A vészkorszak idején Salkaházi Sára „politizálása” életmentő volt és Slachta Margit példája is mindmáig világít a keresztény politika egén. Hogy a hiteles keresztény politikának milyen ereje van, azt mutatja szent II. János Pál pápa életműve is. Az ő bátor fellépése, imái, tanításai és tettei erőteljesen hozzájárultak a szovjet birodalom összeomlásához és az egyház megújulásához is. (De nem panaszkodhatunk az utána következő pápáinkra sem…) Ha ez nincs ma így hazánkban, az még nem azt jelenti, hogy nem is lehet…
- „Aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű. Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is.” (Lk 16,10) Nekünk a látszólag „kicsi” dolgok jutottak. A saját kis életterünk, családunk, munkahelyünk, egyházközségünk, ahol hűségesnek és kitartónak kell lennünk. Kicsik vagyunk, a világ szemében jelentéktelen, hatalom és befolyás nélküli emberek. Isten azonban épp a „semminek látszókat választotta ki” (1Kor1,28), hogy rajtuk, rajtunk keresztül gyógyulást hozzon ennek a sebzett világnak. Ha Isten gyermekei vagyunk – és azok vagyunk, Jézus Krisztus fogadott testvérei -, akkor igaz ránk a címben idézett szentírási szakasz is: a teremtett világ sóvárogva várja, hogy megjelenjünk, és imáinkkal, szavainkkal és tetteinkkel gyógyítsuk az emberek szívét és „megújítsuk a föld színét”.
Hogy hazánk a Szeretet földje legyen. (Szeretettel ajánlom figyelmetekben ehhez a május 1-i regionális találkozón elmondott tanúságtételemet is, "Mi vagyunk a föld sója": https://szeretetfoldje.hu/index.php/videok/24952-sipos-gyula-mi-vagyunk-a-fold-soja )
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)