Amikor 25 évesen megtértem, a városmajori katolikus karizmatikus közösségben, ahová jártam, az egyik vonzó dolog a közbenjáró imaszolgálat volt. Értem is imádkoztak és vágytam rá, hogy én is imádkozhassak másokért. Így már korán megtapasztalhattam Jézus gyógyító szeretetét és a közbenjáró ima erejét. Azóta eltelt több, mint 30 év, és mi azóta is imádkozunk az emberekért, hogy Isten kegyelmével segíthessünk a betegeken és szenvedőkön. Több könyvet is megjelentettünk ezzel kapcsolatban, most az egyikből következzen egy részlet arról, hogyan tudunk növekedni az imaszolgálatban:
"Aki szeretne növekedni a közbenjáró imaszolgálatban, annak tanulnia kell és tapasztalatokat kell szereznie. Hiszen nem kell nekünk „feltalálnunk a spanyolviaszt”. Nagyszerű könyvekből és tapasztalt, gyakorlott szolgáló testvérektől (papoktól és laikusoktól egyaránt) tanulhatunk – és van is bőven mit tanulnunk!
Ha beállunk ebbe a szolgálatba, akkor meglátjuk, hogy Isten a „rejtekben elmondott” imádságainkat is meghallgatja, megválaszolja. A tanúságtételek által növekszik hitünk, elevenné válnak a karizmatikus ajándékok is, és egyre újabb és újabb győzelmeket arathatunk a gonoszság minden ereje fölött Jézus Krisztus nevében, az Atyaisten dicsőségére!
Hihetetlen ereje van az őszinte szívből, szeretetből fakadó közbenjáró imának! Ilyenkor imádságaink úgy viszik Isten elé azt, akiért/amiért imádkozunk, ahogy a béna embert vitték barátai Jézus elé. A tető kibontása a közbenjáró ima, ami meghallgatást nyer!
„Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van, annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét. Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték. Mivel a tömegből nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetőt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: „Fiam, bűneid bocsánatot nyertek.”
Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?”
Jézus lelkében belelátott gondolataikba. „Miért gondoltok ilyeneket magatokban? - kérdezte. - Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj? Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!”
Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsőítették az Istent, s mondták: „Ilyet még nem láttunk soha.” (Mk 2, 1-12)
Elkövethetjük azt a hibát, hogy ima közben okoskodunk vagy prédikálunk, ekkor mondjuk el Istennek vagy akiért imádkozunk a személyes véleményünket – erre azonban nincs szükség és nem is szabad ezzel megterhelni az imát. Az ima nem szavak sokasága, nem egy bizonyos testtartás – bár ezzel is kifejezhetjük alázatunkat, bizalmunkat és szándékunk komolyságát -, nem is cél vagy látványosság, hanem az Istennel való bizalmas kapcsolat eszköze és kifejeződése.
Az imában szabadság van! Most leírunk ide egy rövid vázlatot, ami tapasztalatunk szerint segíthet az imaszolgálatban. Aki úgy érzi, hogy ez számára megfelelő lehet, támaszkodhat erre is.
- Először adjunk hálát Istennek gondviselő kegyelméért, amellyel testvérünket – akiért imádkozunk –, most is szereti. Hálát adunk minden jóért, ami testvérünkben kifejeződik, a tehetségeiért, a jelleméért (például a kedvességéért, húségéért), amit ismerünk és mindenért, amiben a testvérünk által mi is részesedtünk. Megköszönjük mindazt a szépet és jót, amit testvérünkbe beleteremtett, amivel segítette őt élete folyamán.
- Kérjük őt, hogy járja át testvérünket gyógyító és szabadító kegyelmével és segítse problémáinak megoldásában, gyógyítsa, szabadítsa, tisztítsa őt, rendezze életét, stb. Mindazért imádkozunk, amit az illető kért, anélkül, hogy külön kommentálnánk. Nem a mi dolgunk, hogy véleményezzük az ő kéréseit! (Ez alól csak az kivétel, ha valami nyilvánvalóan bűnös kérés, például a többnejűségért nem imádkozunk…)
- Végül hálás szívvel és hittel köszönjük meg mindazt a kegyelmet és segítséget, gyógyulást és szabadulást, amit testvérünk most kapott, elnyert. Mondjunk áldást rá, ahogy a Szentírásban olvassuk és ahogy Jézus is buzdít minket, mert az áldás megtöri az átkokat és közvetíti, megerősíti Isten kegyelmét - és így áldással fejezzük be az imát.
Egyedül és közösségben is mondható imaként jó szívvel ajánlom azt a rövid közös közbenjáró imádságot is, amely szerepel a Szeretet földje imafüzetben is:
Mennyei Atyánk!
Hálát adok neked azért, hogy képviselhetem országunkat és egyházunkat előtted és az emberek előtt. Kérlek segíts, hogy bűneim ellenére jól végezzem el a rám bízott feladatokat.
Kérünk Téged, add,
hogy az erőtlenek erőben részesüljenek,
a buzgók az életszentség teljességére eljussanak,
a bűnösök megtérjenek,
a betegek meggyógyuljanak,
a sötétségben élők megszabaduljanak a gonoszság erőinek kötelékeiből,
a szűkölködők és szenvedők gondjaikban enyhülést kapjanak!
Bennünket pedig vezess el a teljes egységre Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közben-járására, hogy hazánk, mint a Szeretet földje felvirágozzon és mi minden helyzetben megdicsőítsük a Te neved a Szentlélek ajándékai és kegyelmei által.
Köszönöm Atyám, hogy kedves Neked ez a föld és megsegítesz minket. Ámen."
Legyünk bátrak és állhatatosak. Imádkozzunk otthon, egyedül, magunkban is a betegekért, imádkozzunk másokkal közösségben, ajánljuk fel együttérző segítségünket a betegeknek, ígérjük nekik imáinkat és aztán ezt tartsuk is meg, mondhatunk kötött imákat vagy beszélhetünk szabadon, hosszan vagy röviden, külön-külön egy-egy emberért vagy összefoglalóan - csak ne hagyjuk abba az imát! Ostromoljuk az eget, tudván, hogy "erőszakosaké a mennyek országa", s akkor lesznek imameghallgatásaink, tanúságtételeink. Imádkozunk, tudván, hogy Isten szeret minket és meghallgatja imáinkat. Imádkozunk és nem csüggedünk el akkor se, ha látszólag nem történik semmi, mert hisszük és tudjuk, hogy "az alkalmas időben" Isten cselekedni fog, mint ahogy cselekszik is.
Sok tanúságtételt közre adtunk már a könyveinkben is, a honlapunkon is (szeretetfoldje.hu), az ingyenes újságunkban és szóban. De még többet szeretnénk! Még több gyógyulást, még több szabadulást, még több életrendezést! Ebben a sötétségbe merült világban mérhetetlen nagy szükségünk van Isten minden kegyelmére - Isten pedig keresi azokat az embereket, akiken keresztül odaadhatná ezeket a kegyelmeket az embereknek. Legyünk mi azok, imádkozzunk embertársainkért és az egész világért - Isten szeretete pedig, ami felülhaladja minden elképzelésünket, megőriz minket is az örök életre...
Az írásban olvasható idézet részlet Sípos (S) Gyula: Isten szeretete gyógyít – jelentősen bőített új kiadás tanúságtételekkel című könyvéből. Lásd bővebben: https://szeretetfoldje.hu/index.php/konyveink/23324-isten-szeretete-gyogyit-jelentosen-bovitett-uj-kiadas