Radikális üzenet Medjugorjéból
1981 óta jelenik meg a Szűzanya Medjugorjéban, azóta minden hónap 25-én ad egy üzenetet mindannyiunknak, néhány egyszerű, lényegre törő mondatot. Akik csak az érdekességekre, szenzációkra várnak, panaszkodnak: a Szűzanya mindig ugyanazt mondja – de mi, akik tudjuk, hogy minden szónak súlya van, értjük ezeknek az üzeneteknek a fontosságát. A szeptember 25-i üzenet azonban terjedelmében és mondanivalójának súlyában is radikális.
Az üzenet mindössze egy, lényegre törő mondat (plusz a megszólítás és a köszönet):
„Drága gyermekek! Ez az idő legyen számotokra a békéért való imádság ideje. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
Úgy tűnik számomra, hogy a Szűzanya ebben az üzenetben már csak a lényegre szorítkozik, ezt akarja teljes erővel beírni a szívünkbe: imádkozzatok a békéért! Semmi más nem fontos, nem lényeges most, csak a béke megőrzése, mert ha ez elvész, lángba borulhat az egész világ!
A Szűzanya arra tanított minket, hogy kezdjük a békét a szívünkben, a családunkban, közösségünkben, és így haladjunk előre, és igaza van, hiszen látjuk, hogy a mi békétlenségünk hogyan válik a széthúzás, a gyűlölet és szakadás forrásává a mi hazánkban is.
Amikor az iskolában az első osztályos gyerekeket nevelnünk kell arra, hogy a konfliktusaikat nem oldhatják meg erőszakkal, és ki kell békülniük egymással, ez természetes, hiszen még éretlen kisgyerekek. Amikor azonban a szülő, két héttel iskolakezdés után feljelentéssel fenyegetőzik, mert egy gyerek „bántotta” az ő gyerekét, arra mit mondjunk? Hiszen ez ugyanolyan éretlen, erőszakos megoldás, önhittség és teljes bizalmatlanság az iskola és a pedagógusok iránt.
Mintha elveszítettük volna a képességet a konfliktusaink békés megoldására. Mert lehet, hogy egy templom előtt tüntetéseket szervezni nem szerencsés dolog. De erre 15 perces harangozással válaszolni ugyanolyan szerencsétlen, erőszakos megoldás. Még nagyobb baj, hogy a történetre ráugró mindkét oldal mintha a szakadék elmélyítésében lenne érdekelt! (Amikor fel mertem vetni, hogy talán mégsem a harangozás a legjobb megoldás és ezzel csak ellenszenvessé tesszük az egyházunkat az emberek előtt, akkor nem azt kérdezték, hogy akkor milyen más megoldás lenne jó, mit kellene tenni, hanem a vádaskodás, megbélyegzés és figyelmeztetés, hogy vigyázzak, kinek az oldalára állok…)
Mennyivel jobb lenne, ha nem szekértáborokban, hanem megoldandó feladatokban gondolkodnánk! Az országunk és a világunk ugyanis nem jobb vagy baloldali, gazdag vagy szegény, magyar vagy idegen, hanem – a páli hasonlattal -, olyan, mint az emberi test, egyszerre bal és jobboldali, gazdag és szegény, magyar és idegen, és ha ezt nem értjük meg és nem fogadjuk el, akkor megbetegítjük és megöljük önmagunkat.
A Szentírás tanúsága szerint a gonosz lélek mindig megőrjíti azokat, akiket a hatalma alá tud keríteni, és minél inkább, annál jobban. (A gerazai megszállott önpusztítását már csak Jézus Krisztus szabadító szolgálata tudta megállítani.) Azt pedig látjuk, hogy a világunk épp teljesen megőrül és szenvedélyesen háborúzik – mi, emberek pedig ezt igazoljuk és erősítjük a bűnösök mentegetésével, a bűneik (és a saját bűneink) igazolásával.
Jézus Krisztus azonban még mindig meg tud menteni minket! Meg tudja szabadítani szívünket és ezt az egész gerazai világot a gonosz megszállottságtól! Ezért kérnünk kell, imádkoznunk kell, minden nap sürgetnünk kell: Uram, hozd el azt a békét, amit csak Te tudsz megadni! Hozd el a szívünkbe, családunkba, közösségeinkbe, hozd el egyházunknak és hazánknak, Ukrajnának és Oroszországnak… (ahogy felteszem időről időre a háborús hírek végére…)
De nem csak imádkoznunk kell, hanem meg is kell cselekednünk: keresnünk kell a megbékélést, a kiengesztelődést, a megértést, a párbeszédet – és teljes szívvel elutasítani minden megosztást, megbélyegzést, karaktergyilkosságot, manipulációt és a bűnnek minden sötétségét, mert bizony, Jézus szavai szerint, az a mi szívünkön keresztül talál utat és jön az ki az egész világra…
Imával és szeretettel: Sipos Gyula (www.szeretetfoldje.hu)