A Nyugat behódolása - interjú Raymond Ibrahim iszlámszakértővel
Létezik-e mérsékelt iszlám? Megbízhatunk-e muszlim szomszédainkban? Mitől más az iszlám, mint a többi vallás? Mi várható Európában? Kérdéseinkre (hetek.hu) válaszol Raymond Ibrahim iszlámszakértő, a The Al Qaeda Reader és a Crucified Again című könyvek szerzője.
- Ön egyiptomi kopt szülők gyermeke, aki már az Egyesült Államokban született. Ez a háttér mennyiben befolyásolta érdeklődését, szakértői munkájának alakulását?
– Anyanyelvi szinten beszélem mind az angol, mind az arab nyelvet, így mindkét kultúrkörben otthonosan mozgok. Az ember világnézetének kialakulására az a kultúra van a legnagyobb hatással, amelyben felnőtt. A nyugati kultúrában szocializálódott ember hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét vetítse ki az iszlám világára is. Innen származik az a meggyőződése, hogy minden erőszak és intolerancia, amely azt a térséget jellemzi, csak valami társadalmi, politikai vagy gazdasági „megkeseredés” miatt van, és semmi köze magához a valláshoz. Az én világnézetem sokkal semlegesebb és objektívabb, kevésbé hatja át a kulturális értékrend.
- Mióta tanulmányozza az iszlám civilizációt?
– Gyermekkoromban, az 1970-es években jártam először a Közel-Keleten, s ahogy az emberekkel beszélgettem, egyre többet értettem meg ebből a világból. Az egyetemi diplomamunkámat az iszlám világ és a Bizánci Birodalom közötti első csatáról, a jarmuki ütközetről írtam, s mindezt kevésbé ismert arab és görög szövegek alapján készítettem el. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után rájöttem arra, hogy a konfliktusok okai szinte semmit sem változtak a történelem során. Ezt még nem tárta fel senki, ezért specializálódtam erre a területre.
- Vizsgálódásai során mire jutott? Mi a legnagyobb tévhit a nyugati emberek körében az iszlámmal kapcsolatosan?
– Az egyik, amit a médiában állandóan hangoztatnak, hogy félreértjük az iszlámot, mi vagyunk a kiváltó okai annak, hogy ők ilyen agresszívek. A muszlim emberek csak áldozatai ezeknek a nyugatról jövő nyomásoknak, ezért kötelességünk segíteni rajtuk. A legszélesebb körben elterjedt téveszme pedig az, hogy az iszlám a béke vallása, és az Iszlám Állam (ISIS) valójában nem az igazi iszlámot képviseli. Erről a témáról őszintén beszélni nálunk politikailag inkorrektnek számít, mert a nyugati civilizációt már teljesen beleszédítették a multikulturalizmusba. Az emberek meg vannak győződve arról, hogy minden kultúra egyformán jó, és minden vallás ugyanolyan – pedig ez egy nagyon nagy tévedés.
- Beszélhetünk mérsékelt és radikális iszlámról?
– Nincs mérsékelt iszlám, hanem csak iszlám önmagában. Ez a vallás tanítások és törvények sorozata, amely pontosan megmondja, hogy mit kell és mit nem szabad tenni. Hogyan lehet ezt mérsékelten vagy radikálisan alkalmazni? Vagy követed, amit előír a törvény, vagy nem. „Mérsékelt muszlimnak” csupán azok számítanak, akik egyszerűen nem tartják be a Korán előírásait.
- Mitől más az iszlám, mint a többi vallás?
– Egy vallást úgy ismerhetünk meg a legjobban, ha tanulmányozzuk az alapítóját. Mohamed például hadvezér volt, rengeteg embert kivégeztetett, ágyasok és szexrabszolgák vették körül. Mohamed tanítása szerint a muszlimoknak meg kell hódítaniuk az egész világot. Sem a judaizmusnak, sem a buddhizmusnak, sem a kereszténységnek nem célja, hogy leigázza a világot, az iszlámnak viszont igen.
- Miért „lepődnek meg” minden alkalommal a politikai vezetők, amikor terrorcselekmények történnek?
– Nem is az a lényeg, hogy a világ politikai vezetői mit mondanak. A demokratikusan megválasztott vezetők az emberek gondolkodásmódját tükrözik. Azok a hazugságok, amelyek az iszlám világot az áldozat szerepében tüntetik fel, teljesen átitatják és megbénítják a társadalmi párbeszédet. Egy olyan egyszerű tényt sem lehet kimondani, miszerint az iszlám egy erőszakos, intoleráns hitvallás. Szerintem ez mindaddig így lesz, míg egy intellektuális és kulturális forradalomra nem kerül sor. A jó hír viszont az, hogy az iszlám nem azért tudja terrorizálni a Nyugatot, mert olyan erős, hanem azért, mert a Nyugat folyamatosan megadja magát neki.
- Azt tapasztaljuk, hogy Európa nyugati és keleti része teljesen másképp kezeli a menekültüggyel kapcsolatos válságot. Ennek mi lehet az oka?
– Úgy vélem, hogy a kelet-európai országok az erősebb keresztény identitástudatukból adódóan ellenállóbbak a multikulturalizmussal és az iszlám ideológiákkal szemben. Ebben a témában egyetértek Orbán Viktor megnyilatkozásaival. A kelet-európai országok nagy része történelmi tapasztalatai révén tudja, mit jelent iszlám uralom alatt élni, mert akár Magyarországon, akár Dél-Európában olyan kegyetlenkedések történtek, amelyekhez képest az Iszlám Állam rémtettei nem is tűnnek olyan borzalmasnak. Ezért erős a kollektív történelmi tudatosság.
(Somorjai Krisztina, hetek.hu)