Megtalálhatták Betszaida várost
A Genezáreti-tó partján fekvő el-Araj lelőhelyen végzett tizedik ásatási szezon után a régészek biztosak abban, hogy sikerült azonosítaniuk a bibliai Betszaida városát. A Biblia szerint Jézus ebben a városban adta vissza egy vak ember látását, és öt kenyérrel és két hallal táplált meg több ezer embert. Úgy tartják, hogy Péter, András és Fülöp apostolok is Bethsaidában éltek.
A feltárt gazdag római kori leletkincs – köztük az Kr. u. 1. századból származó jeruzsálemi lámpák, érmék és épületmaradványok – megerősíti, hogy valóban Jézus csodáinak és három apostol otthonának helyszínét tárták fel.
Egy régészcsoport „teljesen” biztos abban, hogy felfedezte az elveszett bibliai várost, Bethsaida, miután a nyarat azzal töltötte, hogy Izrael északi részén hihetetlenül gazdag leletkincset tárt fel.
A Bethsaida-Julias ásatási csapat a 10. ásatási szezonban lámpákat, sminkeszközöket, érméket és tucatnyi egyéb leletet tárt fel a Genezáreti-tó partjáról, megerősítve ezzel azt a régóta fennálló elméletüket, miszerint ez volt az az ősi város, ahol Jézus számos csodát tett.
„Amit igyekszünk figyelembe venni, az az összes feltárási négyzetből összegyűjtött bizonyítékok összessége, amely az ősi lelőhely történelmi profiljának képét rajzolja ki. Ez a kép minden szezonnal egyre tisztábbá válik”, idézi Dr. Steven Notley, a feltárás tudományos igazgatójának szavait a New York Post.
Notley és csapata az elmúlt évtizedet azzal töltötte, hogy átkutatta a történelmi lelőhely romjait, amelyet ma el-Araj néven ismerünk.
Ez a 10. ásatási szezon jelentősen bővítette ismereteiket a római kori Betszaida-Juliasról, amely az 1. és a 3. század között létezett – de a hatalmas területen szétszórva más ókori korszakokból származó leleteket is találtak. Találtak továbbá „római kori falakat, egy bazaltból készült mozsarat, érméket és egy lenyűgöző, félig dórikus oszlopfőt, amely valószínűleg egy középületet díszített” – valamint arra utaló nyomokat is, hogy a föld alatt egy korábbi hellenisztikus település rejtőzött. A kutatócsoport megállapította, hogy a Beit Habek oszmán kori szíriai tulajdonosa korábbi római építmények tetejére építette meg istállóit, alapozás nélkül – ez az ősi döntés meglepő módon nem eredményezte a kőfalak repedését vagy összeomlását addigra, amikor a Bethsaida-Julias-csapat felfedezte őket.
A kutatócsoport emellett krétakőedényeket és több sértetlen Heródes-kori lámpát is talált, amelyeket Kr. u. 70 előtt kizárólag Jeruzsálemben gyártottak – ezek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy zsidók éltek a városban az első században, amikor az Bethsaidából egy Julias nevű római kori polisszá alakult át, a blog szerint.
(index.hu)