A mesterséges intelligencia a működtetéséhez hatalmas fizikai terület és infrastruktúra szükséges. Ezek a számítástechnikai központok ugyanis több száz holdas területeken terülnek el: Utah államban például nemrégiben hagytak jóvá egy olyan centrumot, amely kétszer akkora, mint Manhattan teljes területe. A probléma hátterében súlyos, a helyi közösségeket közvetlenül érintő tények állnak:
• Kritikus vízhiány és erőforrás-kiaknázás: A nagyobb adatközpontok működtetése és folyamatos hűtése elképesztő mennyiségű erőforrást igényel: naponta akár 5 millió gallon (kb 19 millió liter) vizet fogyasztanak, ami nagyjából 50 000 ember átlagos szükségletének felel meg. A tervezett amerikai adatközpontok kétharmadát ráadásul eleve súlyos aszállyal küzdő, vízhiányos területeken akarják felépíteni.
• A természet és az életminőség közvetlen pusztulása: Az érintett körzetekben élők drasztikusan megugró víz- és áramszámlákról számolnak be a hirtelen jött terhelés miatt. Emellett a környezet fizikai változásai is sokkolóak: a hűtőgenerátorokból éjjel-nappal folyamatos, elviselhetetlen zúgás, búgás és hisszegés árad. A helyiek a vadvilág eltűnését, madarak elvándorlását és elpusztult állatokat jelentenek a környékről.
• Titkolózás és a demokratikus folyamatok megkerülése: Az adatközpontok fejlesztői szinte minden esetben titoktartási nyilatkozatokat (NDA) íratnak alá a helyi tisztviselőkkel. Ennek következtében a lakosok sokszor semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapnak, nem láthatnak környezeti hatástanulmányokat, és a fejük felett hozzák meg a döntéseket. Sokan csak akkor szembesülnek a ténnyel, amikor a hatalmas monstrumok építése már megkezdődött a szomszédságukban.
Az Egyesült Államokban már 33 MI-adatközpont működik, 68 áll építés alatt, és további 41 megvalósítását javasolták...