A „digitális cumi" egész generációkat tehet tönkre
A túlzott képernyőhasználat már csecsemő- és kisgyermekkorban is súlyos egészségügyi következményekkel járhat – figyelmeztettek a szakemberek. A túl sok idő az okoseszközök előtt nemcsak a beszéd- és mozgásfejlődést vetheti vissza, hanem alvászavarokat, mentális problémákat, emésztési panaszokat és szemészeti betegségeket is okozhat. A szakértők szerint a gyermekek egészséges fejlődésének kulcsa a képernyőidő korlátozása, valamint a több személyes kapcsolat, mozgás és közös családi idő.
Felsorolni is nehéz, mennyi egészségügyi problémát okozhat a gyermekek számára az okoseszközök használata – hangzott el a NEVES (NEm Várt ESemények) fórumán. A táplálkozási és emésztési zavaroktól kezdve a szemészeti problémákig számos negatív hatás jelentkezhet, de sok kisgyermek alvászavarral és mentális problémákkal is küzd. A túlzott digitáliseszköz-használat kisdedkorban visszaveti a beszédfejlődést, korlátozza a szociális kapcsolatok kialakulását, sérülhet a gyermekek mozgásfejlődése, és számos egyéb egészségügyi probléma is jelentkezhet.
Egy, a pandémia idején végzett kutatás szerint a 8–38 hónapos gyermekek szüleinek 72 százaléka mondta azt, hogy gyermeke már használt valamilyen okoseszközt. Napjainkban a 8–12 éves gyermekek átlagos napi képernyőideje már meghaladja az 5,5 órát, a tinédzsereknél pedig eléri a napi 8 órát is.
Sok szülő fordul az egészségügyi ellátórendszerhez, mert aggódik a 12 éves gyermeke miatt, akinek gyakran fáj a feje, alvászavara van, szorong, időnként fáj a hasa, és romlik az iskolai teljesítménye. A szakember szerint azonban a tünetek kivizsgálása előtt érdemes felmérni a gyermek digitáliseszköz-használatát is.
Fontos, hogy a betegellátás ne induljon el egy rossz betegúton, a családnak ugyanis kulcsszerepe van a problémák megoldásában. A képernyőhasználat nem diagnózis, de olyan fontos anamnesztikus adat, mint az alvás, a gyógyszerszedés vagy a családi kórtörténet.
Döbbenetes hatása van „digitális cuminak"
A cumi egy veleszületett szopóreflexre épít, a „digitális cumi” viszont – vagyis az, amikor a szülő már egészen kicsi korban, akár néhány hónaposan egy telefon képernyőjét teszi a gyermeke elé evés közben azért, hogy evésre ösztönözze – nem szolgálja a gyermek fejlődését.
A gyermek fejlődése során fontos, hogy megtanulja érzelmei szabályozását, de ne a technológián keresztül. A szakember szerint a mai szülőket gyakran zavarja a csecsemők sírása, pedig ez a kicsik egyik legfontosabb kommunikációs eszköze. Ezért fontos, hogy inkább a szülő ringassa és nyugtassa meg a gyermekét, ne az okostelefon.
A megoldás az, hogy a szülők legyenek jelen a gyermek életében, és az együtt töltött idő valódi prioritást élvezzen.
A mobiltelefon-használat már nagyon kicsi korban függőséget alakíthat ki. Ez pedig kihat a gyermek mentális egészségére, valamint beszéd- és mozgásfejlődésére, a finommotorika kialakulására, továbbá figyelem- és beilleszkedési zavarokat is okozhat. Mindez komoly nehézséget jelenthet, amikor a gyermek óvodába vagy iskolába kerül. A szakemberek szerint a növekvő betegszám jelentős többletterhet róhat az egészségügyi ellátórendszerre.
A túlzott digitáliseszköz-használat jelentősen növeli a rövidlátás kialakulásának kockázatát is. Egyes kutatások szerint a túlzott képernyőhasználat 21 százalékkal emeli a szemészeti problémák előfordulásának esélyét. A fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak 7 százalék volt szemüveges. Ma számos lehetőség van a szemromlás késleltetésére, speciális szemcsepp és lencse is lassíthatja a folyamatot.
A szakmai ajánlások szerint a képernyőmentes időszak lehetőleg a gyermek hároméves koráig tartson. Nulla és hároméves kor között a meseolvasásnak és a mesehallgatásnak kellene a mindennapok részét képeznie. A mesenézés során pedig érdemes visszatérni a lassabb tempójú klasszikus rajzfilmekhez, például a Vukhoz vagy a Frakkhoz.
A saját okoseszköz használatát 12–13 éves kor körül ajánlják a szakemberek. A közösségi média használatának megkezdését pedig inkább 16 éves kor környékére javasolják, amit egyébként több ország már szabályozási eszközökkel is igyekszik korlátozni.
A szakember szerint több emberi kapcsolatnak kellene jelen lennie a gyermekek életében. Többet kellene mozogniuk, felfedezniük a világ szépségeit, érzékszervi tapasztalatokat szerezniük, sárban tapicskolniuk, homokozniuk, és ebben a családoknak támogató szerepet kell vállalniuk.
Csecsemőkorban az éhség- és jóllakottságérzés is sérülhet, ha a gyermek evés közben digitális eszközt használ. Emellett evészavarok, étvágytalanság és székrekedés is kialakulhat a kevés mozgás és az ülő életmód következtében. A túlsúly is egyre gyakoribb probléma: a szakember szerint ma már nem ritka, hogy egy első osztályos, hétéves gyermek testsúlya eléri a 60 kilogrammot.
A vizeletürítéssel is gyakran akadnak problémák, hiszen a videojátékokba merülő gyerekek sokszor még a WC-re sem mennek ki időben.
A csecsemők gondozása egyre inkább applikációalapúvá válik. Számos mobilalkalmazás segíti a szülőket, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a figyelem fokozatosan a gyermekről az adatokra helyeződik át.
A gyermek életében a szülővel való kapcsolat az első két év során alapvető fejlődési tényező. Ha ezt a kapcsolatot digitális eszközök használata háttérbe szorítja, a fejlődési folyamat sérülhet.
A rendszeresen mobiltelefont használó gyermekek érzelemszabályozása gyengébb lehet társaikénál. A bölcsődei gondozók és az óvónők beszámolói szerint a gyerekek ma gyakrabban hisztiznek, mint korábban.
A szakember szerint a serdülők mentális egészsége ma rosszabb állapotban van, mint tíz évvel ezelőtt. Az elhízás, az alvásproblémák és más életmóddal összefüggő problémák miatt is egyre több gyermek szorul ellátásra.
(economx.hu)