Steve Bannon, Donald Trump egykori tanácsadója nyilvánosságra került dokumentumok szerint együttműködött Jeffrey Epsteinnel Ferenc pápa „aláásásán”, és még filmtervet is fontolgatott egy könyvből, amely a Vatikán titkait tárta fel. Az ügy során Bannon politikai szövetségeseket vesztett, miközben a Trisulti kolostor körüli nemzetközi jogi és politikai viták is napvilágra kerültek.
Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök korábbi Fehér Ház-beli tanácsadója Jeffrey Epsteinnel tárgyalt a Ferenc pápa elleni ellenállási stratégiákról, és Bannon az újonnan nyilvánosságra hozott amerikai Igazságügyi Minisztériumi (DOJ) dokumentumok szerint azt írta, hogy reméli, „meg tudja buktatni” a pápát – írja a CNN.
A kettejük között 2019-ben küldött üzenetek – amelyek a múlt hónapban nyilvánosságra került hatalmas dokumentumcsomag részei – azt mutatják, hogy Bannon maga mellé próbálta állítani a pénzügyi mágnást. Bannon erősen kritizálta Ferenc pápát, akit a „szuverenitás-párti” víziója ellenségének látott. A DOJ által közzétett dokumentumok szerint Epstein segítette Bannont mozgalma kiépítésében.
„Meg fogjuk buktatni Ferencet” – írta Bannon Epsteinnek 2019 júniusában. "A Clintonok, Hszi, Ferenc, az Unió – gyerünk, tesó."
Ferenc pápa jelentős akadályt jelentett Bannon nacionalista-populista terveivel szemben. 2018-ban a volt Trump-tanácsadó a The Spectatornek azt mondta Ferencre, hogy „megvetésre méltó”, azzal vádolva őt, hogy a „globalista elit” oldalán áll. A SourceMaterial szerint Matteo Salvinit, az akkori olasz belügyminisztert (ma Olaszország miniszterelnök-helyettesét) arra buzdította, hogy „támadja” a pápát. Salvini maga is keresztény szimbolikát és nyelvezetet használt bevándorlásellenes politikájában.
Róma és a Vatikán fontos szerepet játszott Bannon számára. Amikor a Breitbart Newst vezette, Rómában irodát hozott létre, és részt vett egy politikai képzőintézmény létrehozásában is, amely a zsidó-keresztény értékek védelmét célozta a Vatikán közelében. Ferenc ugyanakkor a Trump-féle világképpel szemben állt, erősen kritizálva a nacionalizmust, és kiállt a migránsok mellett.
Érzékeny téma
Üzeneteiben Bannon hivatkozik az In the Closet of the Vatican című 2019-es könyvre, amelyet a francia újságíró, Frédéric Martel írt, és amely a Vatikán titkait és képmutatását tárta fel. Martel könyve vihart kavart azzal az állítással, hogy a Vatikánban dolgozó egyházi személyek 80 százaléka meleg, miközben azt is bemutatja, hogyan tartják titokban szexualitásukat.
A keresztény konzervatívok számára a homoszexualitás kérdése érzékeny téma, amelyet egyesek a katolikus egyház mélyebb válságának bizonyítékaként látnak, egyesek pedig a szexuális visszaélési botrányokhoz kötik. A szakértők és kutatók szerint azonban a szexuális orientáció és az abúzus összemosása tudományosan pontatlan.
Bannon érdeklődött Martel könyvének megfilmesítéséről, üzeneteiben pedig azt sugallta, hogy Epstein lehetne a film producere. Az viszont nem világos, Bannon ajánlata mennyire volt komoly, és Epstein sem reagált a filmötletre, helyette Bannonról érdeklődött, hogy forgatna-e Noam Chomsky filozófussal.
Martel elmondta a CNN-nek, hogy amikor a Hotel Le Bristolban találkozott Bannonnal, jelezte, hogy nem egyezhet bele filmbe, mert a kiadói a jogokat már átadták más cégnek. Martel szerint Bannon azt akarta, hogy a könyvet eszközként használja Ferenc ellen.
Könnyű választás?
Az Epstein-aktákból az is kiderül, hogy Epstein 2019. április 1-jén elküldte magának a „Vatikán szekrényei” címet, majd később Bannonnak egy „Ferenc pápa vagy Steve Bannon? A katolikusoknak választaniuk kell” című cikket, amelyre Bannon így válaszolt: „könnyű választás”.
A pápa életrajzírója, Austen Ivereigh szerint Bannon azt gondolta, Martel könyvével megszégyenítheti és károsíthatja Ferenc pápát, miközben „tisztítani próbálja” az egyházat. „Szerintem nagyon félreértette a könyv természetét – és Ferenc pápát” – mondta Ivereigh a CNN-nek.
Kiderült, hogy Bannon Epsteinnek még több évvel azután is üzent, hogy Epstein 2008-ban gyermekek elleni szexuális bűncselekményért elítélték, és közvetlenül azelőtt, hogy fiatalkorúak szexuális kereskedelméért letartóztatták.
Antonio Spadaro atya, a Vatikán tisztviselője, aki szorosan együttműködött Ferenc pápával, a CNN-nek elmondta, hogy Bannon üzenetei azt mutatják, hogy a „szellemi hatalmat politikai hatalommal akarta összekapcsolni stratégiai célok érdekében.” A pápa viszont ellenállt a kapcsolatnak: „Az üzenetek nem csupán a pápával szembeni ellenségeskedést mutatják, hanem a hit fegyverként való instrumentalizálásának mélyebb kísérletét – pontosan azt a kísértést, amelytől meg akarta fosztani magát.”
2018 és 2019 között intenzív ellenállás irányult Ferenc ellen, ami 2018 augusztusában csúcsosodott ki, amikor Carlo Maria Viganò érsek, a volt pápai nagykövet az Egyesült Államokban kiadott egy dossziét, amelyben azzal vádolta Ferencet, hogy nem foglalkozott Theodore McCarrick bíboros által elkövetett visszaélésekkel. A Vatikáni vizsgálat később tisztázta Ferencet.
Bannon Martel könyvéből készülő filmterve azonban szövetségest vesztett a Vatikánban. Raymond Burke bíboros, Ferenc egyik prominens konzervatív kritikusa így nyilatkozott: „Egyáltalán nem gondolom, hogy a könyvet filmre kellene vinni.” Burke egyébként szintén nem volt kedvezően ábrázolva Martel könyvében, és a kapcsolat akkor ért véget Bannonnal, amikor megszakította a kapcsolatot a Dignitatis Humanae konzervatív intézettel, amelyet Benjamin Harnwell brit politikai tanácsadó, Bannon közeli munkatársa alapított Olaszországban.
(...) Az Epstein-aktákból kiderül, hogy Bannon 2018 júliusában továbbított Epsteinnek egy e-mailt, amelyben az olasz La Repubblica újság „Bannon az európai: populista erődöt nyit Brüsszelben” című cikkének angol fordítása szerepelt; az anyagot korábban Harnwell küldte neki, Epstein azonban a CNN szerint „nem vett részt a Trisulti-projektben”. Az aktákból az is látszik, hogy Epstein 2015-ben tréfálkozott testvérével, Markkal arról, hogy „masszázsra” hívja Ferenc pápát lakóhelyére az amerikai pápa-látogatás alkalmából, majd három évvel később Bannonhoz üzenve arról írt, hogy próbál „szervezni egy utat a pápának a Közel-Keletre”, hozzátéve: „cím – tolerancia.”
Amikor Bannon megosztott egy cikket a Vatikán populista nacionalizmus elleni elítéléséről, Epstein John Milton bibliai versét, a Paradise Lostból idézte: „Jobb a Pokolban uralkodni, mint a Mennyben szolgálni” – mondta Bannonnek. (...)
(index.hu)