Van néhány általános törvényszerűség, amelyet a természet hatalmas könyvtárának megannyi kötete, az élet számtalan formája egységesen tanít. Ezeket a biomimikri kilenc alapelve foglalja össze, amelyek a teremtett világ törvényszerűségeit tiszteletben tartó, azokkal összhangban álló társadalom működésének is alapelvei:
1. A természet túlnyomó részt napfénnyel működik.
2. A természet csak annyi energiát használ, amennyi szükséges.
3. A természet összehangolja a formát a működéssel.
4. A természetben minden újrahasznosul.
5. A természet együttműködésre épít.
6. A természet létalapja a sokféleség.
7. A természet helyi adottságokra épít.
8. A természet egyensúlyra törekszik.
9. A természetben semmi sem korlátlan.
Lássunk néhány konkrét innovációt, amelyet a természet megfigyelése ihletett.
A legismertebb példa a tépőzár, amelyet egy svájci mérnök fejlesztett ki, miután a bojtorján oly sokszor „zaklatta”.
Sokat bajlódott ugyanis a termések eltávolításával a kutyája bundájából egy-egy séta után, ezért végül mikroszkóp alatt megvizsgálta, minek köszönhető ez az erős kötődés. A megfigyelt horgas szerkezet adta az ötletet a tépőzár megalkotásához.
Az afrikai termeszek hatalmas – akár 8 méter magas és 30 méter átmérőjű – várakat építenek agyagból, amelyek belsejében a természetes levegőkeringtető szellőzőrendszernek köszönhetően a nagy külső hőingás ellenére is közel állandó a hőmérséklet és a páratartalom. A termeszvárak szellőzőrendszerét utánozták le a Zimbabwe fővárosában, Hararében épült East Gate passzív hűtőrendszerének tervezésekor. Ennek eredményeként az alacsonyabb építési költségek mellett az épület energiafogyasztása is töredéke egy hagyományos rendszerrel hűtött, hasonló méretű épületéhez képest.
A japán szupergyors vonat, a sinkanszen orrának formáját a jégmadár csőrének mintájára átalakítva sikerült megszüntetni a hangrobbanást, amely a vonat alagútból kibukkanását kísérte korábban. Az új forma emellett az energiafogyasztást is 15%-kal csökkentette.
A természet megoldásai nemcsak az energiát, de a hulladékot és a toxicitást is minimalizálják. Amíg a mi szintetikus szálaink előállítása jellemzően magas hőt és durva vegyszereket igényel, addig a pókok képesek extrém erős selymet készíteni légköri hőmérsékleten. A Madagaszkáron élő darwini kéregpók (Caerostris darwini) által előállított pókselyem még a golyóálló mellényeknél használt kevlárnál is erősebb. Az arany selyemhálót szövő pók (Nephila clavipes) pusztán azáltal, hogy szövés közben a potrohának nyomását és páratartalmát változtatja, hétféle különböző fonal előállítására képes. Attól függően, hogy éppen mire van szüksége: jól látható vagy láthatatlan, kevésbé vagy erősebben tapadó fonalra. A pókok az elnyűtt pókháló újrahasznosítását is elegánsan megoldják, egyszerűen megeszik, és az emésztés során alkotóelemeire, aminosavakra bontják.
Az élővilág vegyészetét kitanulva mi is biológiailag lebomló és életbarát anyagokat alkothatunk.
Hosszan folytathatnám annak felsorolását, mennyi ötletet merítünk a természetből, és annak tudatosítását, hogy mesterséges világunk tárgyai is milyen sok szálon kapcsolódnak a természethez az alapanyagukon, és az előállításukhoz, működésükhöz használt energián túlmutatóan is. (Akit bővebben érdekel a biomimikri, a Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány munkatársai tartanak ide kapcsolódó interaktív foglalkozásokat és roll-up kiállítás is kölcsönözhető tőlük.)
Az innovációknak ez a tudatosan választott iránya talán annak is a jele, hogy lassan ráébredünk, nincs más esélyünk, mint odafigyelni a természet tanítására; belátni, hogy
egy rendszerszintű válság csak a rendszer alapjait képező törvények figyelembevételével orvosolható;
alázattal elmerülni a nálunk jóval bölcsebb isteni kreativitás, a teremtett világ mintáinak tanulmányozásában; és a természettel együttműködve haladni tovább.
Ahogy Eötvös József mondta: „Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.”
Szerző: Jaczenkó Edit (Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület)
Magyar Kurír