2025 legnagyobb régészeti felfedezései
A National Geographic összegyűjtötte 2025 legnagyobb régészeti felfedezéseit, kezdve egy maja uralkodó sírjának megtalálásával, de Tutanhamoné után előkerült egy újabb fáraósír is, valamint egy elsüllyedt kikötő Egyiptomban, amely közelebb viheti a kutatókat Kleopátra sírjához. A tudósok életre keltették egy 4500 éves férfi arcát, akinek DNS-éből az is kiderült, honnan származik. A Csendes-óceán mélyén pedig megtalálták 13 hajó roncsait, amelyek a második világháború egyik legnagyobb tengeri ütközetében süllyedtek el.
A csúcstechnológiás tudományos eszközök 2025-ben átalakították a régészetet: az ősi DNS-ek szekvenálása rekonstruálta egy egyiptomi ember származását; műholdas felvételek vadászcsapdák nyomait rögzítették szerte az Andokban, emellett elsüllyedt második világháborús hajóroncsokat fedeztek fel, és feltártak egy kikötőt, amely Kleopátra végső nyughelyének megállapításában segíthet.
De 2025 legnagyobb felfedezései közül sok lelet ásatásokon került elő, Belize-ben egy piramis feltárásánál találtak egy kamrát, amely egy maja uralkodó maradványait fedte fel. Az egyiptomi Királyok Völgyében pedig a régészek megtalálták egy, a 18. dinasztiából származó fáraó hiányzó sírját.
Királyi sír Közép-Amerikában
Csaknem negyven éve kutatja Arlen és Diane Chase Karakol ősi maja építményeit a mai Belize dzsungelében. 2025-ben bejelentették, hogy megtalálták az egyik legjelentősebb leletet a régióban: egy 1700 éves királyi sírt, amely 330-350 körüli lehet, és úgy vélik, egy neves uralkodóhoz, Te K’ab Chaakhoz tartozott.
A cinóberborítású sírban a kutatók egy összetört, jádéból és kagylókból készült halotti maszkot, jáde fülbevalókat és egy idős férfi csontjait találták, akinek a koponyája egy kerámiakorsóba gurult. Ha sejtésük beigazolódik, és a maradványok valóban Te K’ab Chaakhoz tartoznak, ez azt jelentené, hogy felfedezték egy maja dinasztia alapítóját, amely dinasztia mintegy 500 évig uralta a várost. A leletek egyben arra utalnak, hogy a térségben akkoriban ot élő maják és a távoli Teotihuacán között kapcsolat lehetett.
Elsüllyedt kikötő segíthet a legendás fáraónő sírjánál
2025-ben a régészek olyan felfedezést is tettek, amely segíthet Kleopátra egyiptomi uralkodó sírjának megtalálásában. Kathleen Martínez két évtizede keresi Kleopátra végső nyughelyét, de nem Alexandriában, ahova a legtöbb tudós szerint eltemették, hanem egy kevéssé ismert templomban, a Taposiris Magnában.
A kutatás nyomai a Földközi-tengerre vezették, ahol csapatával egy elsüllyedt kikötőre lelt, amely az uralkodó korából származik. Bob Ballard búvárcsapata csiszolt padlót, oszlopokat és horgonyokat fedezett fel a hullámsírban. A National Geographic a Kleopátra utolsó titka című dokumentumfilmben mutatta be az eredményeket, a Taposiris Magnát pedig nemcsak vallási központként, hanem fontos tengeri csomópontként határozta meg. Ez a lelet Martínez szerint megerősíti azt a feltételezést, hogy Kleopátra ezt a helyet választotta temetkezési helyéül. Azonban hogy maradványai a part közelében vagy távolabb helyezkednek el, arra csak a további kutatás adhat választ.
Második világháborús hajóroncsok a guadalcanali csatából
Bob Ballard júliusban egy mélytengeri expedíciót vezetett a Salamon-szigeteki Iron Bottom Soundhoz, hogy felderítse az elsüllyedt második világháborús hajókat. A tengerfenéken a guadalcanali csata alatt megsemmisült több mint száz szövetséges és japán hajó található, amelyek közül néhányat az 1940-es évek óta nem láttak.
Az expedíción a kutatócsoport mélytengeri eszközöket használva 12 roncsot vizsgált meg, köztük a Teruzuki japán rombolót és a USS New Orleanst. Rajtuk kívül kutatást végeztek a HMAS Canberra cirkálón is, amely a Savo-szigeti csatában süllyedt el, valamint a USS DeHaven maradványain, amely az egyik utolsó hajó volt, amely Guadalcanalnál veszett oda. A felfedezés jól megvilágítja a csendes-óceáni hadszíntér történetét, ahol csak Guadalcanalnál mintegy 27 ezer ember vesztette életét.
Megtalálták II. Thotmesz fáraó elveszett sírját
Kleopátra sírja ugyan még nem került elő, de egy másik egyiptomi uralkodó maradványait megtalálták. II. Thotmesz sírja több mint egy évszázadon át rejtve maradt a régészek előtt, mielőtt egy brit–egyiptomi kutatócsoport februárban bejelentette, hogy meglelték a fáraó végső nyughelyét.
Az uralkodó féltestvére Hatsepszut volt, aki később szintén fáraó lett a korai 18. dinasztia idején. Ez az első királyi sír Tutanhamon óta, amelyet Luxor mellett felfedeztek a Királyok Völgyében. A belsejében a régészek hieroglifákkal teleírt falakat és festett mennyezetet találtak.
Terelésre használt vadászcsapdák
Az Andokban az emberi tevékenység teljesen átalakította a tájat, hogy koordinálják a kereskedelmet és beszedjék az adókat. Peruban a kutatók végre megoldották a Monte Sierpén található rejtélyt. Úgy vélik, hogy a mintegy ötezer éves képződményt a chincha népek piacként és elszámolási rendszerként használták, ezt később az inkák kiterjesztettek. Az újabb kutatásban drónokkal térképezték fel a régiót. Az elemzésekből kiderült, hogy a gödrökben kosarak lehettek, amelyek kapcsolódtak a kipunak nevezett ősi számlálási módszerhez.
Chilében, a Camarones folyó medencéjében műholdas felvételek vezettek egy régészt 76 darab V alakú kőhöz, amelyekről úgy vélik, hogy vadászcsapdaként használták őket. Az ott élő emberek a mintegy 150 méter hosszú kőfalakat arra használták, hogy a vikunyákat egy kör alakú karámba tereljék.
A legrégebbi egyiptomi DNS
Egyiptomban, a Nuvajrát-nekropolisz egy mészkődomboldalba vágott sírjában a régészek egy kerámiaedényt találtak, amelyben összegömbölyödve férficsontváz hevert, mintegy 4500 évvel ezelőttről. A férfi egyik fogában pedig olyan genetikai időkapszulára leltek a tudósok, amely bepillantást nyújt az ókori egyiptomi emberek DNS-térképébe.
Az elemzés kimutatta, hogy az elhunyt DNS-ének 80 százaléka neolitikus észak-afrikai csoportokból, 20 százaléka pedig Nyugat-Ázsiában élő populációkból származott. A kutatók a férfi arcának 3D-s modelljét is felhasználták a rekonstrukciónál, hogy kiderítsék, hogyan nézhetett ki, de bőrszínt és hajat nem ábrázoltak. Hangsúlyozták, hogy ez az eredmény nem reprezentatív a régióban élő emberekre. Az azonban nem derült ki, hogy miért temették a férfit egy edénybe, de feltételezik, hogy fazekas lehetett, mert ismétlődő, hátat görbítő munkát végzett.
(index.hu)