Különleges állatok tértek vissza a csernobili zónába
A csernobili atomerőmű-baleset sújtotta területen, a Pripjaty nevű szellemváros közelében az évtizedek alatt számos ritka és különleges állat jelent meg:
A csernobili zárt övezetben egy hosszúfarkú cinegét észleltek a kutatók, erről az Union ukrán hírügynökség számolt be november 24-én. „A csernobili rezervátum területén ez egy ritka faj a fészkelési időszakban. Leggyakrabban sűrű cserjésekben épít fészket a cinege” – közölte az egyik kutató. Az 1986-os atomerőmű-baleset után Pripjaty és környéke rezervátummá vált, ahol többek között a Przsevalszkij-ló is békében élhet – ez az egyetlen igazi vadló a világon, amely az 1970-es években majdnem kihalt, de az 1990-es években sikerült néhány példányt betelepíteni a zónába, és azóta sikeresen szaporodnak.
(Érdekességként: a Przsevalszkij-lónak 33 kromoszómapárja van, míg a házi lónak csak 32, ami azt bizonyítja, hogy nem az egyik a másik őse, hanem egy közös ősből fejlődtek ki.)
Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse, az európai bölény szintén visszatelepült a területre. Belarusz felől vándoroltak át, és stabil populációt alakítottak ki. Korábban egész Európában előfordultak a lombhullató erdőkben, ám élőhelyük zsugorodásával az egyedszámuk meredek zuhanásnak indult.
A nagy ragadozók közül a farkas, a hiúz és barna medve is visszatért a területre, kihasználva az emberi jelenlét hiányát. A farkasok különösen nagy számban élnek arrafelé.
A csernobili zóna a veszélyeztetett madaraknak is menedéket nyújt, mint például a fekete gólya, a parlagi sas és különböző harkályféleségek.
A fekete gólya amúgy Ukrajnában is ritka, ezért fokozottan védett madárfaj. A rejtőzködő életmódot folytató állat főként erdős tavak és mocsarak környékén fordul elő.
Érdekesség, hogy a megfigyelések szerint a hódok is visszatértek a térségbe, mivel gazdagodásnak indultak a vizes élőhelyek.
A csernobili lezárt területen becslések szerint körülbelül 700-900 kóbor kutya él jelenleg. Ezek az állatok az 1986-os atomkatasztrófa idején ott élt háziállatok leszármazottai – azoknak a kedvenceknek az utódai, akiket a menekülő emberek kénytelenek voltak hátrahagyni. Egy tavaly publikált tanulmány szerint a kutyák úgy mutálódtak, hogy gyakorlatilag immunisak lettek a sugárzásra, a nehézfémekre és a szennyeződésre.
A csernobili reaktor omladozó falain pedig a Cladosporium sphaerospermum nevű gombára lettek figyelmesek a kutatók, amelynek különleges képességére a csernobili atomkatasztrófa után derült fény.
Mint kiderült, a Cladosporium sphaerospermum képes a sugárzást energiává alakítani a radioszintézisnek nevezett folyamat révén. Ez annyiban tér el a növények fotoszintézisétől, hogy itt a fény helyett a sugárzás tölti be az energiaforrás szerepét.
A Cladosporium-félékhez hasonló melaninos gombák más radioaktív pontokon – például Fukusimában és a nukleáris hulladéktárolók közelében – is jól érzik magukat. Mivel képesek lebontani radioaktív izotópokat és fémeket, lehetséges, hogy a bioremediációban és a sugárszennyezett területek megtisztításában is kulcsszerephez jutnak a későbbiekben.
(index.hu)