A fiatalabb generációnál magasabb a rákos megbetegedések aránya
1990 és 2019 között az 50 év alattiak körében a korai rákos megbetegedések 79 százalékkal nőttek világszerte. Az Y-generáció (más néven milleniálisok) az első, amelyik nagyobb kockázatnak van kitéve rosszindulatú daganatok kialakulásának, mint a szüleik generációja, az orvosok pedig már tudják, mi ennek az oka.
A rákos megbetegedések sokszor nem örökletes mutációk, hanem külső tényezők okozzák őket, amelyek idővel károsítják a genetikai állományunkat, olvasható a The Conversation cikkében. Az evési szokásaink, a belélegzett levegő minősége, a fizikai aktivitás, az alvás, a stresszszint és a káros anyagoknak való kitettség mind-mind a külső behatások közé sorolható.
És pontosan itt van a probléma: a millenniumiak életmódja gyökeresen eltér a szüleik vagy nagyszüleik életmódjától.
Az első és talán legfontosabb tényező az étkezésünk. A gyermekkori elhízás az 1980-as években kezdett nőni. 2022-ben már több mint 390 millió 5–19 éves gyermek volt túlsúlyos. Ez a jelenség a férfiaknál 39 százalékkal, a nőknél 19 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát felnőttkorban.
A túlzott alkoholfogyasztás is veszélyeket rejt magában. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) az alkoholt az 1-es csoportú rákkeltő anyagok közé sorolja – ugyanoda, ahol a dohány is van. Az ok egyszerű: a szervezet az etanolt acetaldehiddé alakítja, egy olyan vegyületté, amely közvetlenül károsítja a DNS-t.
Nagy árat fizethetünk a sok mobilozásért
Ráadásul a fogyasztási szokások is eltérnek a generációk között. Míg a baby boomerek (az 1946 és 1964 között születettek) rendszeresebben, de kisebb mennyiségben isznak, addig a millenniumiak ritkábban, de nagyobb adagokat gurítanak le a torkukon.
És mintha ez még nem lenne elég, egy friss kutatás kimutatta, hogy sok sörben megtalálhatók a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS), amelyek összefüggésbe hozhatók a here- és veserák magasabb arányával.
Szintén rossz hír, hogy kevesebbet és rosszabbul alszunk, mint a korábbi generációk. A felmérések szerint a millenniumiak és a Z-generáció átlagosan 30-45 perccel kevesebbet alszik éjszakánként, mint a baby boomerek, mert sokkal többet mobiloznak.
A mesterséges fény megzavarja a melatonin termelését, egy antioxidáns hormonét, amely szabályozza a sejtosztódást. A krónikus alváshiány nem csak a DNS-javítást akadályozza, hanem csökkenti a melatonin rák elleni védőhatását is.
A csendes gyilkos
A millenniumiak valószínűleg a legmagasabb kortizolszinttel rendelkező generáció. Amikor ez a „stresszhormon” hosszú ideig magas szinten marad, nemcsak az inzulinrezisztenciát és a magas vérnyomást segíti elő, hanem gyengíti az immunrendszert is.
A statisztikák sokkolóak: azok, akik sok stressznek vannak kitéve, akár kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, mint azok, akik nyugisabb életet tudnak élni.
Sötét jövőkép
Több esetben is megfigyelték, hogy a fiatalabbak több gyógyszert szednek, mint az idősebbek. Ez új, rövid és hosszú távú kockázatokat rejt magában. A gyakori paracetamolhasználat összefüggésbe hozható a májkárosodással és esetlegesen a májrák növekedésével.
Emellett a savcsökkentők és antibiotikumok hosszan tartó használata összefüggésbe hozható az emésztőrendszerben kialakuló rosszindulatú daganatok megnövekedett kockázatával.
A kilátások eléggé aggasztóak, egyes becslések szerint a rákos esetek száma 20 millióról (2022) csaknem 35 millióra (2050) emelkedhet – ez közel 77 százalékos ugrást jelentene. A tendencia különösen rémisztő az emésztőrendszeri és nőgyógyászati daganatok esetében, amelyek egyre gyakoribbak a fiatal felnőttek körében.
(index.hu)