Eltűnhet a magyar krumpli a földekről
Már az elmúlt hőséggel sújtott években drasztikusan csökkent a magyar burgonya mennyisége, és könnyen előfordulhat, hogy tíz év múlva már meg sem terem a krumpli Magyarországon. Nyugtalanító jelentést adtak közre magyar tudósok.
Évtizedekkel ezelőtt még a Szovjetunióba is exportálták a magyar burgonyát, ma már jó, ha a hazai fogyasztás felét képesek megtermelni a magyar gazdaságok. És a trend egyre csak romlik: a hazai termés nagyobb része mára eltűnt, és ha nem változik semmi, egy-két évtized múlva sehol sem lehet természetes körülmények között burgonyát termeszteni Magyarországon. Ennek oka pedig a rendületlenül melegedő éghajlat és a vele megjelenő új kártevők. Most magyar kutatók megvizsgálták, miként romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés az elmúlt évtizedekben. És azt is előrejelezték, hogy mikorra tűnhet majd teljesen el a termőföldekről.
A Peruban és Chilében őshonos növény az 1700-as évek végén került német közvetítéssel Magyarországra. Uralkodása idején II. József (Kalapos király) adókedvezménnyel ösztönözte termesztését, és vált rövidesen a magyar konyha tápanyagban gazdag alapélelmiszerévé. Bár a Kárpát-medence a krumplitermesztés déli határán fekszik, kétszáz évig kifejezetten kedvelte az itteni klímát.
A 2000-es évek gyorsuló felmelegedése, különösen az egyre forróbb nyarak azonban – úgy tűnik – megpecsételik sorsát. Míg 2000 körül az ország nagy részén csupán néhány év számított túl melegnek, addig ma már az ellenkezője igaz: a legtöbb helyen már csak ritkán adódnak burgonyatermesztéshez kedvező évek – állapítja meg a most megjelent kutatás. A módszertan egyik kulcstényezője a júliusi hőmérséklet, mivel ez a hónap határozza meg alapvetően, hogy az adott térségben képes-e végigélni fejlődési ciklusát a növény. Azaz lehet-e (érdemes-e) termeszteni azon a tájon vagy sem.
A legnagyobb visszaesést először az Észak-Alföld és Közép-Magyarország szenvedte el, így Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékre helyeződtek át a fő termőkörzetek. De együtt is már csak fele annyit termesztenek, mint amennyit a 2000-es években egyedül Pest vármegye.
Budapest kertes övezeteiben 2024-re például teljesen megszűnt a burgonyatermesztés.
Ugyanakkor a Dél-Alföldön is már csak hűtőöntözés mellett lehetséges – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszékek kutatói, Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita.
És akkor még nem is vettük figyelembe az egyre gyakoribb burgonyamolyok pusztítását. A melegedő átlaghőmérséklettel és a nyári hőségek gyakoribbá válásával tartósan megtelepedtek a 2015-ben felbukkant burgonyamolyok, és most nemcsak a változó klíma, hanem a kártevők kettős szorításában sínylődik a krumpli Magyarországon.
A 2000-es évek elején még nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be itthon, mára ez a mennyiség a negyedére esett vissza – és a csökkenő tendencia nem akar változni. 2021 és 2024 között különösen gyengék voltak a termeszthetőségi mutatók.
Tíz évvel ezelőtt a hazai fogyasztás még közel 90 százalékát magyar krumpli adta, ma alig a felét. Annyira visszaesett a termesztés, hogy a magyar krumpli még tavaszig sem tart ki, már január végére vagy február közepére elfogy. Az igényeket főként francia, német, lengyel és holland import pótolja.
Nem elég, hogy az elmúlt tíz évben átlagosan az ország területének mintegy 40 százaléka volt már csak alkalmas termesztésére, a gyakoribbá váló hőhullámok és a melegkedvelő kártevők elszaporodásával tíz-tizenöt év múlva várhatóan 20–25 százalékra csökken ez az arány, ami drasztikus változás.
Pesszimista forgatókönyv esetén (ha minden úgy megy tovább, mint eddig) sehol sem lesz krumplitermesztésre alkalmas terület az országban.
Realista forgatókönyv esetén – ami 2040-től számol jelentősebb üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentéssel, ezért a felmelegedés ütemének lassulását feltételezi – ugyan a jelenlegi termőterületek többsége alkalmatlanná válik, ugyanakkor az ország egy kisebb részén még találhatók majd olyan területek, ahol a burgonya termesztése korlátozottan lehetséges marad. Öntözéssel és hatékony kártevők elleni védelemmel persze.
Na és létezik egy optimista „zöld forgatókönyv” is – a párizsi klímacélok teljesülését, legfeljebb 2 Celsius fokos globális felmelegedést feltételezve –, a szerzők szerint egyedül ez ad esélyt arra, hogy ismét nagyobb területen lehessen termeszteni jó minőségű hazai burgonyát és ne kelljen importra szorulni. De Magyarország nagy részéről – még a legjobb esetben is – örökre eltűnhet a burgonya és mindenképpen importra szorulunk.
(index.hu)