Az öregedés és elbutulás ellenszere
Vannak, akik 90 évesen is ugyanolyan éles elmével rendelkeznek, mint ötvenévesen. A tudósok 25 évig kutatták ezeket a személyeket, és megtalálták az egyetlen közös vonásukat: mind rendkívül társaságkedvelők. A Northwestern Egyetem kutatói 77 agyat vizsgáltak meg, és rájöttek, hogy ezeknek az embereknek különleges neuronjaik vannak – olyanok, amiket egyébként csak a bálnákban és az elefántokban találunk meg. A felfedezés akár forradalmasíthatja az Alzheimer-kór elleni küzdelmet is.
Ha valakinek 90 évesen is ugyanolyan éles az elméje, mint ötvenévesen volt, azt a képességet nevezik a tudósok „szuperöregedésnek”, egy új kutatás pedig azt tárta fel, mi teszi lehetővé, hogy egyesek megőrizzék kognitív funkcióikat évtizedekkel tovább kortársaiknál. A Northwestern Egyetem kutatói 25 év alatt több mint száz ilyen személyt tanulmányoztak, és 77 elhunyt agyát is vizsgálták. Az Alzheimer and Dementia folyóiratban megjelent tanulmányuk egyetlen közös személyiségjegyet tárt fel mindegyikükben: rendkívül szeretik a társaságot.
A „szuperöregedés” azt eredményezi, hogy 80 év felett is olyan kognitív funkcióik vannak, mint a náluk jóval fiatalabbaknak. Ez pedig egy egyszerű teszttel azonosítható, ha valaki 80 év felett képes felidézni legalább kilenc szót egy 15 szóból álló listából 30 perccel azután, hogy felolvasták neki. „Kreatív és újszerű módja annak, hogy megértsük vagy megelőzzük az Alzheimer-kórt, ha azokat tanulmányozzuk, akiknél nem alakul ki” - magyarázza Tamar Gefen, a tanulmány egyik szerzője és a Northwestern Egyetem Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Tanszékének docense.
Egyedül nem megy
A legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy minden vizsgált személy rendkívül társaságkedvelő volt, egyesek önkéntes munkát végeztek, másoknak több romantikus kapcsolata is volt. A tudósok ennek a jelenségnek a biológiai alapjait is megvizsgálták, az érintettek agyában ugyanis több olyan neuron található, amely azzal hozható összefüggésbe, hogy nem szeretnek egyedül lenni. Ezeket von Economo neuronoknak (más néven orsósejteknek) nevezik, és az agy cinguláris kérgében találhatóak, amely az érzelmek és a kognitív feldolgozás területén játszik szerepet.
„Ezeket a neuronokat csak társas fajokban találjuk meg, mint például a bálnáknál” - magyarázta Joel Kramer, a Kaliforniai Egyetem neuropszichológia professzora. Csapata jelenleg frontotemporális demenciában szenvedő betegeket tanulmányoz, és akik kevésbé empatikusak, azoknál jóval több ilyen típusú neuron található. Ezek a neuronok az érzelmileg és szociálisan fejlett állatoknál is szerepelnek, mint az emberszabású majmok, elefántok és cetfélék, mint a bálnák vagy delfinek. Gefen elmondta, hogy az erős társas kapcsolatokkal rendelkező állatok általában tovább élnek.
Ha az agy cinguláris kérge vastagabb, az arra utal, hogy kitartóbbak azok, akiket „szuperöregedéssel” diagnosztizáltak. Ugyanis ez a terület a motivációhoz kötődik, nem a memóriához a Harvard Egyetem neurológusa szerint. A Northwestern Egyetemen a kutatás több mint 25 évvel ezelőtt kezdődött, ahol elsőként egy 81 évesen elhunyt nő agyát vizsgálták, akinek kognitív funkciói egy ötvenes éveiben járóéhoz hasonlítottak. Az egyetem ezt követően egy olyan bankot hozott létre, amely 77 személy agyát tartalmazta.
A tanulmány egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy az agykéreg elvékonyodása és az agyzsugorodás sokkal lassabb, mint kortársaiknál. Ez magyarázhatja, miért kevésbé hajlamosak a neurodegeneratív betegségekre, mint a demencia vagy a Parkinson-kór. Tizennyolc hónap alatt esetükben az agykéreg vastagsága 1,06, míg kortársaiké 2,24 százalékkal csökkentek. A kutatók azt feltételezik, hogy ezek a személyek nagyobb aggyal születhettek, de ennek kicsi a valószínűsége.
Sokkal jobb a memóriájuk
Erősebb kolinerg rendszerük is van ezeknek az időseknek, amely tulajdonképpen egy neurotranszmitter rendszer, amely a memóriához, tanuláshoz és motoros funkciókhoz kapcsolódik. A bazális előagyban található kolinerg neuronok közé tartoznak azok, amelyek az öregedéssel elsőként mutatnak degenerációt. Ezek a neuronok acetilkolin nevű neurotranszmitterrel kommunikálnak egymással, amely fontos az éberségnél. Például ezért érzi valaki úgy egy hajón, hogy kevésbé szédül, mert a tengeri betegség elleni szedett gyógyszer csökkenti az acetilkolin szintjét.
A demencia ellen használt donepezil lassítja az acetilkolin lebontását egy enzim, az acetilkolin-észteráz gátlásával, így kevésbé lesz feledékeny a páciens. A tanulmány megállapította, hogy ilyen enzim kevésbé van azoknál, akiknél „szuperöregedést” tapasztaltak. Ez arra utalhat, hogy az acetilkolin lassabban bomlik le náluk, és ellenállóbbá teszi őket a memória romlásával szemben.
Az életmód is számít
A kutatásban szereplők agya ellenállóbb lehet az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi változásokkal szemben is. Az esetükben sokkal több egészséges neuron szerepelt, amely náluk nem okoz memóriazavart. Ugyanakkor azért minden életkorral összefüggő agyi változást nem tudnak elkerülni. A tanulmány megállapította, hogy az életmódjuk nem befolyásolta a kognitív képességüket, viszont ezt óvatosan kell kezelni a tudósok szerint.
Más kutatások szerint ugyanis a demencia 45 százaléka megelőzhető lett volna, ha az adott személy rendszeres testmozgást végez vagy tartózkodik a túlzott alkoholfogyasztástól. Emiatt van olyan kutató, aki úgy véli, számít az, milyen életmódot folytattak. Viszont egyelőre a szuperöregedés témaköre több kérdést adott a tudósoknak, mint válaszokat. Azt viszont leszögezték, hogy az öregedés nem feltétlenül jelent kognitív hanyatlást: a társas kapcsolatok ápolása, a kitartás és a pozitív hozzáállás lehet az egyik kulcs, hogy évtizedekkel tovább maradjunk szellemileg aktívak.
(index.hu)