A magyar mezőgazdaság küzdelmes éve
A magyar mezőgazdaságnak kifejezetten küzdelmes, a szokásosnál jóval rosszabb éve van idén, nagyon sok gazdaság került nehéz helyzetbe, rengeteg kártalanítást kellene kifizetni, és az ágazat szinte biztosan nem tudja megtolni a harmatos GDP-t sem.
Előzmények: az almatermés a tavaszi fagyok miatt idén mindössze 160 ezer tonnára, azaz a tavalyi mennyiség felére várható, évtizedek óta nem volt ennyire kevés. Az ország termelési potenciálja becslések szerint évi 500 ezer tonna lenne.
Almát ma már csak 20 ezer hektáron termelnek, a terület 20 év alatt a felére zsugorodott. Fagykárt 6200 hektárról jelentettek idén.
A kajszi a tavaszi fagyok miatt szintén majdnem lenullázódott, a termés pár ezer tonna volt, miközben jó években 20-35 ezer tonna is volt korábban.
Szintén elvitte a fagy a meggy és a szilva egy részét is.
Tavasszal közel 300 baromfitelepen jelent meg a madárinfluenza, majd nem sokkal később berobbant az egyes marhatelepek teljes leöléséhez vezető száj- és körömfájás. A probléma kezelése a teljes ágazatban pluszköltségeket és exportálási nehézségeket okozott, a járványmentes minősítést csak szeptember elején kapta vissza az ország.
Idén ismét nagyon kevés csapadék hullott, sok helyen aszály alakult ki.
Felülnézet: országszerte körülbelül 58 ezer hektáron művelnek szőlőt, az előzetes becslések a tavaszi fagyok, a lokális hőség és aszályok miatt eleve két számjegyű százalékos terméscsökkenést jósoltak.
Az aranyszínű sárgaság 19 vármegyéből 13-ban, a 22 borvidék közül 15-ben jelen van.
Alulnézet: a hazai termés jelentős részének kiesése nagy szerepet játszik abban, hogy az étkezési célra termesztett gyümölcsök fogyasztói ára emelkedik, tolva az inflációt.
Tágabb kontextus: a mezőgazdaság hozzáadott értéke a GDP-ben 2024-ben 10,2 százalékkal visszaesett. Ezt a csökkent értéket alapul véve éves összehasonlításban az idei első és második negyedévben is tovább romlott a helyzet, az első három hónapban 0,7, a másodikban viszont már 11,4 százalékos volt a további csökkenés.
(G7.hu)