Ez a függőség már 350 ezer magyar fiú életét keseríti meg
A szakemberek sokáig a dohányzást tartották a lehető legkárosabb szokásnak, ezt idővel felváltotta a túl sok ülés, mára pedig a gaming, vagyis a videójáték-függőség foglalja el az első helyet. 2019 óta tanulmányozzák ezt az új, de annál gyorsabban és negatívabban ható szokást a hozzáértők, mostanra pedig leszögezhetik, leginkább a fiatal fiúkra jelent veszélyt. A problémát fontos komolyan venni, ha nem akarunk homlokegyenest belerohanni egy mentális egészségügyi krízisbe, ami a jövő férfiait fenyegeti.
A legfrissebb kutatások szerint egy mai 15-17 éves fiú körülbelül annyi időt tölt a számítógép előtt, mint amennyit a szülei dolgoznak egy héten. Ezzel nemcsak tanulmányait hátráltatja, hanem szociális képességeit is sorvasztja, mi több, csökkenti a türelmét, illetve agresszívabbá és passzívabbá válik. A játék- és a képernyőidő növekedésével szinte együtt növekszik a mentális betegséggel küzdő fiatalok száma is, nem meglepő módon, hiszen a kettő gyakorta összefügghet.
Sok szülő aggasztónak tartja, hogy nem tudják kirobbantani gyermeküket a képernyő elől, miközben aggódnak azon, hogy ez a függőség milyen negatív következményekkel járhat.
Hogyan lesz valaki függő?
A gaming-függőség 2019 óta szerepel a szakemberek szótárában, ugyanis ekkor fogalmazta meg először a WHO, hogy mentális rendellenességeket okozhat, ha egy fiatal túl sok időt tölt videójátékozással. Többek között emiatt is tiltották be néhány országban a Grand Theft Auto (GTA) játékot, amellett, hogy rendkívül explicit játéknak titulálták.
Mint bármilyen függőség, ez is idővel alakul ki, azonban az intenzív ingerek miatt hamar rá lehet kapni az ízére, és egyelőre nem igazán lehet tudni, hol is van a határ a visszafordítható és visszafordíthatatlan állapotok között. Mindenesetre az árulkodó jeleket tudjuk észlelni, amennyiben gyanakszunk gyermekünkre, ezekre érdemes odafigyelni:
- több időt tölt játékkal, mint korábban;
- hazudik arról, mennyi ideig játszott;
- a játékért elhanyagolja kötelezettségeit;
- szívesebben tölt időt a játékkal, mint barátaival;
- szorong, esetleg ingerlékeny lesz, ha nincs elég ideje játszani.
Azért lehet könnyedén rászokni a videójátékokra, mert ahogy az online tér egésze, ez is remek menekülőt biztosít a valóság elől. Kiszakít, egy ingergazdag, színes-szagos világba kalauzol, ahol többnyire minden úgy történik, ahogy azt a játékos elképzeli. Az alternatív valóságban megszűnnek a problémák, ráadásul sohasem unalmas. Tekintve, hogy folyamatosan változik, és állandóan képes hatással lenni a fiatalok idegrendszerére az ingerbombázással, így folyamatos használatra serkenti őket.
A negatív következmények rövid időn belül képesek jelentkezni, általában a gyerekek viselkedésén észlelhetők ezek. Látványos romlásnak indulnak tanulmányi eredményeik, visszahúzódóbbak, csendesebbek lesznek, leginkább azért, mert romlanak a szociális képességeik a bezártságtól. A legtöbb gamer éjszakába nyúlóan képes játszani, ezért alvászavarok is kialakulhatnak náluk, ebből következően pedig felborul metabolizmusuk, ami akár intenzív testsúlynövekedéshez is vezethet. Mindehhez társul a mozgásszegény életmód, hiszen egy széken ülve játszik napokon keresztül, és csak a kézfejét mozgatja, ami azonban túlterhelődik.
Idehaza még 2017-ben nagyjából hatmillióan mondták magukat játékkedvelőnek és rendszeres használónak, a vizsgálat pedig kimutatta, hogy körülbelül 350 ezer fiatal játékfüggő élt akkor Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben feltehetően ez a szám csak emelkedett, friss adatokat azonban nem közöltek azóta.
Kezelni kell, nem minősíteni
Ahhoz, hogy megállítsuk ezt a folyamatot, fontos, hogy jól kezeljük a függőséget. Mint bármely szerhasználó esetében, sosem segít, ha becsméreljük, minősítjük őket, vagy megpróbálunk bűntudatot ébreszteni bennük. Ezek általában inkább kontraproduktívak, ráadásul még magunkra is haragíthatjuk az illetőt, akin eredetileg segíteni szerettünk volna.
A Nagy Britannia-i Függőségkezelési Központ kétféle lehetőséget mutat be a játékfüggőség hatékony kezelésére. Az egyik, amely során a páciens otthon maradhat, de rendszeresen el kell járnia terápiás ülésekre, a másik pedig a súlyosabb eseteknek javasolt, ez pedig a bentlakásos verzió. Utóbbi esetében 24 órás megfigyelés alatt tartják a pácienst, de talán játékfüggők esetében erre kevésbé van szükség.
Még a terápiás módszerek bevetése előtt próbálkozhatunk enyhébb határok meghúzásával, mint például az időkorlátozással. Emellett az is segíthet, ha a gyermek bevonódik a családi életbe, a tinédzserek ugyanis gyakran szeretnek elvonulni és magukban lenni, viszont ha mindig van mit csinálni otthon, részt venni valamiben, akkor talán kevesebbszer jut eszébe a videójáték. Jó, ha van saját feladata, ami kifejezetten az ő kötelezettsége a házimunkák közül, fontos, hogy képes legyen gondoskodni saját magáról és másokról egyaránt.
Észben kell tartani, hogy a videójáték-függőség sokkal nagyobb részben érinti a fiatal fiúkat, férfiakat, mint gondolnánk. Ők a jövőt jelentik a következő generációk számára, később feltehetően családapák, férjek, vezetők lesznek. Nem szabad félvállról venni, milyen férfiakkal töltjük meg a bolygót az elkövetkezendő évtizedekben, hiszen a történelem is remekül bizonyítja, már szükség lenne a strapabírásra.
(index.hu)