Szép új világ: Genetikai tervezéssel akarnak tökéletes gyerekeket a techmilliárdosok
Itt az újpogányság tudományos köntösbe öltöztetve: „A szex csak szórakozásra való, az embriószűrés a babákért van” – ez az amerikai Orchid Health tulajdonosának hitvallása. Ő Noor Siddiqui, a tech befektetők által támogatott lombikstartupok aktuális sztárja. A 31 éves nő a Washington Post beszámolója szerint azzal érvelt, hogy a jövőben nem lesz semmi különleges abban, ha a gyereket tervező párok táblázatkezelő programmal, pontozási rendszerrel és valószínűségszámítással választják ki a mesterséges megtermékenyítés után beültetésre váró embrióikat, ahogyan a klinikája ügyfelei teszik.
A San Franciscó-i székhelyű klinika tulajdonosa azt állítja, hogy képes szekvenálni egy embrió teljes, 3 milliárd bázispárból álló genomját úgy, hogy magából az embrióból öt sejtet használ fel ahhoz, hogy több mint 1200 ritka, egyetlen génhez köthető betegség lehetőségét kiszűrje. „Az amplifikáció azt jelenti, hogy DNS-t másolsz. Kinyitod a sejteket, kiveszed a DNS-t és a sejtmagot, és elegendő DNS-ed van ahhoz, hogy egyszerűen ráhelyezd egy szekvenálóra” – magyarázta a módszer lényegét az Orchid tulajdonosa. Siddiqui a New York Timesnak azt mondta, hogy az eljárás mind kémiai, mind technológiai oldalról szabadalmaztatott új módszer, amelyet ő és csapata találtak fel.
Az Orchid ennél sokkal tovább megy: az egész genomot leolvassa, és olyan hibákat keres, amelyek később betegséggé fejlődhetnek. Az eljárás közben az összes információt mindössze öt sejt szűréséből gyűjtik össze az ötnapos, körülbelül 125 sejtes embrióból. Az egészet nagyjából úgy kell elképzelni, mint a helyesírás-ellenőrzőt a szövegszerkesztőkben: lefut és megmutatja, hol a hiba. Az Orchid klinika ehhez egyedi algoritmusokat használ, amelyek úgynevezett poligénes kockázati pontszámokat állítanak elő, céljuk pedig, hogy megmérjék egy születendő gyerek genetikai hajlamát arra, hogy milyen betegségek alakulhatnak ki az életében.
A klinikánál egy embriószűrés 2500 dollárba, mostani árfolyamon kb. 850 ezer forintba, egy teljes megtermékenyítési ciklus / IVF kezelés 20 ezer dollárba (6,7 millió forintba) kerül. Az árak és Siddiqui kapcsolati hálója jól mutatja a célközönséget: ők nagyrészt a Szilícium-völgy és az ahhoz hasonló tech-központok okosgyűrűt viselő, testtudatos, évente a teljes testet átvilágító MRI-re járó adatmániásai. Ők azok, akik nemcsak nyitottak a valószínűségszámításon alapuló, adatközpontú orvosi döntésekre, de meg is engedhetik maguknak azokat a költségeket, amikkel lényegében genetikai előnyt szerezhetnek a gyerekeiknek.
Itt tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a technológia és az adatbányászat fejlődése egészen új perspektívába helyezi azt, hogy az embereknek hogyan, mikor és miért lesz gyereke, és nem is csak arról, hogy az egyre elérhetőbbé és kifinomultabbá váló termékenységi technológiák felváltják a szexet, mint a reprodukció természetes formáját. Hanem arról is, hogy hogyan lehet szuperintelligens, egy életen át makkegészséges utódokat létrehozni.
Hipermodern válogatás
Az embriók ilyen részletességű genetikai szűrése és a több milliárd dolláros mesterséges megtermékenyítési iparághoz kapcsolódó technológiai fejlődés bonyolult ideológiai és etikai dilemmákat is felvet. Nincs egyedül, ha kicsit félelmetesnek érzi a pontozásos adatelemzésen alapuló, magzati genetikai szűrés lehetőségét, és akkor sem, ha az egész sztoriról a Gattaca című híres sci-fi ugrott be asszociációként. Persze az Orchidtól a Nucleusig a hipermodern eljárásokat alkalmazó klinikák tagadják, hogy itt eugenikáról lenne szó.
Az eugenika a 19-20. század fordulóján Európában és Észak-Amerikában elterjedt természettudományos gondolkodásmód volt, amely Charles Darwin elmélete alapján abból indult ki, hogy az élővilág fejlődésének hajtóereje a természetes kiválasztódás és a létért való küzdelem. Az eugenika szót Francis Galton angol természettudós alkotta meg 1883-ban a görög „jó születés” vagy „jó származás” szóból, majd a „faji higiéniát” jelentő Rassenhygiene kifejezést Alfred Ploetz német közgazdász használta először tíz évvel később. A mozgalommá fejlődött eszmerendszer résztvevői, az eugenikusok azt vallották, hogy a bűnözés, az alkoholizmus, sőt, még a szegénység is örökletes tényezőkből ered. A Holokauszt Enciklopédia összefoglalója szerint a 20. század elején a nácik az eugenikával támasztották alá a fajelméletet, aminek középpontjában az az elv állt, hogy az emberi átöröklés állandó és megváltoztathatatlan.
Az eugenika vádja a modern embriószűrést végző amerikai klinikák tevékenységével kapcsolatban is felmerült. Az intézetek ezt elutasítják ugyan, de a genetikai válogatást nem tagadják.
A reprodukció nem gyerekjáték, vannak bőven tudományos kérdőjelek
A Washington Postnak nyilatkozó genetikusok kételkednek abban, hogy lehetséges-e annyira pontos genetikai információt kinyerni a kis méretű embrionális mintákból, amilyeneket az Orchid és a hozzá hasonló klinikák állítanak. Svetlana Yatsenko, a Stanford Egyetem patológia professzora a lapnak azt mondta, hogy az amplifikációnak nevezett eljárás, amely lényegében az embrióból kinyert DNS másolatokat hoz létre, könnyen pontatlanságokat eredményezhet.
„Ez alapvetően orosz rulett. Az amplifikáció során sok a hibalehetőség” – mondta a klinikai és kutatási genetikára specializálódott professzor, aki szerint emiatt problémás, hogy bármelyik embriót egy adott betegségtől mentesnek nyilvánítsák.
Más szakértők szerint az eljárásnak nem az az egyetlen hátránya, hogy kevés sejtre támaszkodik, hanem az is, hogy a betegségek túlnyomó többsége nem egyetlen, hanem sok különböző génhez kapcsolódik, ráadásul a genetikai kód csak hajlamokat tükröz: még mindig sok ismeretlen tényező van azzal kapcsolatban, hogy a gének és génvariánsok hogyan hatnak egymásra és az egyén környezetére, és hogyan befolyásolják egy adott betegség kialakulásának valószínűségét. Az olyan tulajdonságok esetében, mint az intelligencia, a poligénes pontozás előrejelző képessége szinte elhanyagolható – csupán néhány IQ-pontot jelent.
Az Amerikai Orvosi Genetikai és Genomikai Főiskola szerint az embriószűrés előnyei egyáltalán nem bizonyítottak, az intézet szerint az orvosoknak nem szabad ilyen teszteket ajánlaniuk. Peter Kraft, a Harvard Egyetem epidemiológiai professzora szerint tudományosan nem állja meg a helyét az Orchid és a hozzá hasonló klinikák magzatszűrési eljárása, szerinte ugyanis néhány génvariáns megváltoztatása vagy kivágása még nem varázspálca, és egyáltalán nem biztos, hogy bármit is eredményez születéskor.
Laza szabályok
Az Egyesült Államokban jelenleg nincs olyan korlátozás, ami megszabná, hogy milyen típusú genetikai előrejelzéseket kínálhatnak a cégek, és nincs is olyan külön külső, objektív ellenőrző szerv sem, ami a saját fejlesztésű értékelési módszereiket vizsgálná. Tehát az Orchid és a hozzá hasonló többi startup egyelőre egy lazán szabályozott környezetben rohamosan halad előre, és mára egy szélesebb kulturális mozgalom egy szeletét képviseli. Ez pedig kifejezetten jól illeszkedik abba az irányzatba, amelyben Washington és a Szilícium-völgy vezetői az utódnemzés fontosságát hangsúlyozzák.
J. D. Vance amerikai alelnök, Elon Musk és Siddiqui korai támogatója, a konzervatív milliárdos befektető, Peter Thiel is többször hangsúlyozta, hogy a csökkenő születési arányok veszélyeztetik az iparosodott nemzetek jövőjét, és az embereknek több gyereket kellene vállalniuk ennek ellensúlyozására. Ez a szemlélet tovább pörgeti a meddőségi iparág iránti, egyébként is magas keresletet, ami mögött jelentős kormányzati támogatás is meghúzódik. Az eljárás támogatói szerint az egészségügyi irányításnak meg is érné támogatni a hipermodern embriószűrést, méghozzá az egészségügyi ellátás magas költségei miatt, szerintük ha kevesebb lenne az öröklődő betegség, olcsóbb lenne az egészségügy fenntartása is.
A Trump-kormányzat februárban jelentette be, hogy tovább bővíti a mesterséges megtermékenyítéshez való szélesebb hozzáférést, Kaliforniában pedig várhatóan jövő nyáron életbe lép egy új törvény, amely előírja, hogy minden nagy biztosítótársaságnak fedeznie kell az IVF-kezeléseket és az egyéb meddőségi szolgáltatásokat.
(telex.hu)