Megint egy lelet, ami ellene mond az elfogadott emberi evolúciós elméletnek
1960-ban Hrisztosz Szariannidisz, egy helyi görög lakos különös felfedezést tett a Petralona-barlangban. A tudósok több mint hatvan év kutatása után rájöttek: ez a lelet alapjaiban változtathatja meg azt, amit eddig az emberi evolúcióról gondoltunk. A koponya ugyanis nem Homo sapiens, de nem is a Neander-völgyi ember maradványa, hanem egy harmadik csoporté, amely utóbbival egy időben élt Európában mintegy 300 ezer évvel ezelőtt.
Fiatalon halhatott meg
A lelet korának meghatározása különösen bonyolult feladatnak bizonyult. A kutatók a koponyacsontra tapadt kalcit korát határozták meg, és megállapították, hogy legalább 277 ezer éves, de akár 295 ezer éves is lehet. A tudósok úgy vélik, hogy ennek a maradványnak kulcsszerepe lehet az emberi evolúcióban. Számításaik szerint a koponya Európa középső pleisztocén korszakának késői szakaszából származik.
A morfológiai elemzések alapján a lelet feltehetően a Homo heidelbergensishez tartozott, melynek evolúcióban elfoglalt helye vitatott. Christophe Falgueres geokronológus úgy fogalmazott, hogy ez a hominida egy primitívebb csoporthoz tartozik, mint a Homo sapiens és a Neander-völgyi ember, és az új kormeghatározás segíti annak megállapítását, hogy utóbbiakkal egyszerre létezhetett a földön.
Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum antropológusa a fogak elemzése alapján arra következtetett, hogy a koponya egy fiatal férfié lehetett, mert fogai kevésbé voltak kopottak, és egészségügyi állapota jó volt a halálakor.
Újabb hiányzó láncszem került elő?
A Petralona-barlangban talált koponya hasonlóságokat mutat egy zambiai lelettel, amely szintén csaknem 300 ezer éves, és a Homo heidelbergensishez tartozik. A felfedezés így attól izgalmas, hogy Európában három embertípus is létezett a pleisztocén középső szakasza alatt. A tudósok azonban ezt vitatják, az egyik álláspont szerint a Homo heidelbergensis a Neander-völgyi emberrel együtt élt Európában, de mások úgy vélik, hogy inkább előbb létezett, és primitívebb csoport volt.
A Homo heidelbergensisről a tudósok úgy gondolják, hogy mintegy 300-600 ezer évvel ezelőtt járt a földön, elsősorban Afrikában, de populációjuk egy része Európába vándorolt. A korábbi emberősökhöz képest nagyobb agytérfogatuk volt, fejlettebb eszköz- és tűzhasználat jellemezte őket. Evolúciós jelentőségüket tekintve kapcsolatot jelenthetnek az egyes embercsoportok között, valamint kulcsszerepet játszhatnak a Neander-völgyi ember és a Homo sapiens közös ősének kialakulásában, valamint bizonyítja azt, hogy párhuzamosan több embertípus is létezett.
Ugyan hatvan éve került elő ez a koponyacsont, a kutatók mégis nehezen tudják egyértelműen besorolni, hiszen korlátozott fosszilis anyag áll rendelkezésre, tehát kevés az összehasonlítási alap. Ráadásul a barlangban eltöltött évezredek megváltoztatták a szerkezetét, emiatt pontatlan lehet a kormeghatározás. Emellett új kérdéseket is felvet, minthogy hány embertípus élt egyszerre Európában a pleisztocén idején, milyen kapcsolat volt közöttük, együttműködtek-e egymással, illetve keveredtek-e genetikailag.
A felfedezés lehetővé teszi, hogy a kutatók új evolúciós modellt dolgozzanak ki, újragondolják az emberi migrációt. Ennek eredményeképpen ez hatással lesz az oktatásra és a kultúrára is.
(index.hu)