Tanévkezdés tanárhiánnyal
Több ezer tanári állás betöltetlen, a pedagógushiányt nagyrészt visszafoglalkoztatott nyugdíjasokkal próbálják enyhíteni – mondta Tóth Tünde, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) alelnöke. Az érdekvédők szerint a súlyos tanárhiány közvetlen veszélybe sodorja a diákok oktatását és fejlődését, miközben a rendszer túlterhelt és az utánpótlás is bizonytalan.
A két hét múlva induló tanév is jelentős pedagógushiánnyal fog indulni, nagyon sok az oktatásban a nyugdíjas tanár, mondta az Economxnak Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Augusztus közepén a közszolgálati állásportálon 481 álláshirdetésben keresnek valamilyen tanárt, tanítót pedig 248 hirdetésben, sok helyen a pedagógiai asszisztensi állások is üresek még.
Tízezer lehet az üres álláshelyek száma
A szakszervezet becslései szerint jelenleg a közoktatásban tízezer felett lehet az üres álláshelyek száma. Sok státuszt nyugdíjasokkal töltenek be, mondta lapunknak Totyik Tamás, a PSZ elnöke, és hozzátette a tényleges üres álláshelyek száma hatezer körüli lehet. De hangsúlyozta, hogy ebben az adatsorban nincsenek benne az óvodák és a szakképző intézmények sem.
A közszolgálati állásportálon több mint 120 hirdetésben jelenik meg, hogy matematika vagy valamilyen más szakos tanárt keresnek. Testnevelőt 53 hirdetésben, angol tanárt 57-ben, német tanárt 30-ban, fizika tanárt 64-ben, informatika tanárt pedig 32 hirdetésben keresnek a portálon.
Nagy szükség van az iskolákban a fejlesztő szakemberekre is, gyógypedagógust 135 hirdetésben, logopédust 35-ben, iskola pszichológust 89 hirdetésben keres a közszolgálati állásportálra feltöltött hirdetésekben.
Az iskolapszichológusok esetében ma 500 tanulónként kell fél státuszt biztosítani, ez pedig nagyon kevés – tette hozzá Tóth Tünde. Hangsúlyozta, hogy a PSZ már évek óta szajkózza, hogy nem gyermeklétszám alapján kellene meghatározni a státuszok számát, hanem igény szerint.
Az iskolákban tapasztalható tanár-, tanító- és szakemberhiány évek óta fennálló probléma, a speciális pedagógus álláskereső Facebook csoportban is rengeteg kollégát keresnek, és tanárok is hirdetik magukat az intézmények számára – tette hozzá Tóth Tünde. Kiemelte, a béremelés nem old meg minden problémát, ez önmagában nem teszi vonzóvá a pedagógus pályát jelenleg Magyarországon.
Tanárhiány, elavult tananyag
A legsúlyosabb gond a közoktatásban, hogy kevés a jó pedagógus (31 százalék). A tanárok szakmai színvonalán túl még az elöregedő pedagógustársadalmat a tanárhiányt (29 százalék), valamint a rengeteg tananyagot jelezték problémaként a válaszadók a Policy Solutions kutatásában, amiben az közoktatás helyzetéről kérdezték őket.
A válaszadók negyede szerint a tananyag elavult, az iskola pedig nem készít fel a 21. század kihívásaira a diákokat. Sokan említették a pedagógusok túlterheltségét és a segítő szakemberek hiányát is (22-22 százalék). A válaszadók ötöde említette a központosítás túlzó mértékét és az iskolai erőszak elterjedtségét is (egyaránt 20 százalék). Majdnem minden ötödik válaszadó az iskolák közti különbségeket, és az oktatási intézmények rossz állapotát, a hiányos eszközkészletét, illetve a pedagógusok alacsony bérét is az oktatási rendszer hátrányai között említették. A válaszadók többsége (84 százalék) szerint az államnak minden magyar állampolgár számára ingyenesen kell biztosítani az első diploma megszerzését. Jelentős többségben (74 százalék) vannak azok is akik szerint a központi, nemzeti alaptanterv helyett helyi tantervekre lenne szükség, valamint a jelenlegi 16 éves tankötelezettségi korhatárt vissza kellene állítani 18 évre (73 százalék). A válaszadók többsége szerint az önkormányzatok jobb gazdái lennének az oktatási intézményeknek, mint amilyen az állam jelenleg.
A rövid tanárképzés húzta fel az adatokat
A felvi.hu adatai szerint az idei általános felvételin 14 887 főt vettek fel pedagógusképzésre, ebből a felvettek többsége (54,2 százalék) 27 éves vagy annál idősebb. A fiatal, frissen érettségizettek aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2020-ban még 30,3 százalék volt, 2022-ben 26,4 százalék, idén pedig már csak az 18-19 évesek 18,4 százaléka választotta a tanári pályát az egyetemi tanulmányaihoz.
Idén az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma emelkedett picit, és a rövid ciklusú tanárképzésre jelentkeztek többen, ők pedig már a tanári pályán vannak jelenleg is. Az is látszik a felvételi adatokból, hogy a tanárszakra most felvett hallgatóknak csupán 18,4 százaléka 18-19 éves, mondta Totyik Tamás, a PSZ elnöke korábban az ATV-nek.
A következő években átlagosan hétezer óvodapedagógus, általános és középiskolai tanár megy majd nyugdíjba, az utánpótlás pedig nincs biztosítva.
A PSZ kutatásai szerint a tanári pályára most jellemzően első generációs értelmiségiek jelentkeztek, és ha ezek a fiatalok visszamennek a kisvárosokba vagy a falvakba tanítani, akkor rendelkeznek majd olyan élettapasztalattal, ami a kis településekre jellemző – tette hozzá a PSZ elnöke. Azt is mondta Totyik Tamás, hogy az elmúlt 15 tapasztalatai azt mutatják, hogy a felvett hallgatók egyötöde marad csak a tanári pályán. És probléma az is, hogy több egyetemen a természettudományi szakokat nem tudták elindítani, mert nem volt elég jelentkező.
(Koncsek Rita, economx.hu)