Ukrajna megszállt területein üldözik a különböző felekezeteket, vallásokat
Az ukrajnai háború egyik drámai aspektusa a vallásüldözés, amelyről keveset beszélnek. A zaporizzsjai régióban az orosz hatóságok betiltották az összes vallási szervezetet és közösséget, az orosz ortodox egyház kivételével. Számos papot meggyilkoltak, 596 keresztény templomot leromboltak vagy megrongáltak.
A 2022 februárja óta az orosz hadsereg által ellenőrzött ukrán területeken az élet mintha visszafordult volna az időben, azokba az évekbe, amikor Lvivtől Vlagyivosztokig az egész terület a Szovjetunióhoz tartozott.
Donbász utcáin és iskoláiban az orosz nyelv ismét az egyetlen elismert nyelv lett, a cancel culture elsöpörte az ukrán kultúrát ezeken a határvidékeken, amelyek hagyományosan két kultúrát őriznek.
A háború előtt 150 ezer lakosú Melitopol városa az orosz megszállás egyik legvéresebb szimbóluma lett. Itt, a Zaporizzsja és a Krím közötti fontos csomópontban a katonaság egy igazi elnyomó gépezetet hozott létre a kényszerű oroszosítás céljának elérése érdekében, szisztematikus letartóztatásokkal, fegyveres fenyegetéssel elvett ukrán útlevelekkel és a tantervek teljes átalakításával.
Az olasz katolikus hírügynökség, az AgenSIR cikkében a vallási felekezetek üldözésén kívül részletesen beszél egy Zla Mavka nevű, nők által működtetett szervezetről, amelynek tagjai erőszakmentes ellenállást folytatnak. Tevékenységük célja a helyi lakosság bevonása békés tiltakozó akciókba, a megszállás elleni üzenetek terjesztése és a nemzeti kultúra életben tartása. Egy online naplóban, amelyben névtelenül gyűjtenek tanúvallomásokat, elmesélik, milyen az élet a megszállt területeken, és melyek a legfőbb nehézségek a mindennapi életben.
Az orosz megszállás egyik drámai aspektusa a vallási elnyomás. Az ukrán külügyminisztérium szerint a háború kezdetétől februárig 67, különböző felekezetekhez tartozó papot, egyházi személyt öltek meg, és legalább 30 szerzetest tartanak illegálisan fogva.
Több mint 640 istentiszteleti helyet, köztük 596 keresztény templomot rongáltak meg vagy pusztítottak el az orosz erők.
A minisztérium által közzétett szomorú kép részei továbbá a büntetőeljárások, házkutatások, fenyegetések és fizikai nyomásgyakorlás – mindez érinti a független ukrán egyházakat és más vallásokat, például a kijevi autokefál ortodox egyházat, a görögkatolikus egyházat, a római katolikus egyházat, különböző protestáns csoportokat, Jehova tanúit és a krími tatár muszlim közösségeket. A Krím-félszigeten az utolsó ukrán ortodox templomot 2024 nyarán, több mint tíz évnyi üldöztetés után rombolták le.
2023 decemberében
a zaporizzsjai régióban az orosz hatóságok rendeletet hoztak, amelyben betiltották az összes vallási szervezetet és közösséget, az egyetlen kivételt az orosz ortodox egyház jelentette.
Az indokok változatosak voltak, az Orosz Föderáció vallási szervezetekre vonatkozó jogszabályainak megsértésétől egészen a konkrétabb vádakig, mint a hívők buzdítása a megszállók elleni lázadásra, neonáci eszmék támogatása – a Kreml által Ukrajna ellen alkalmazott klasszikus retorika szerint.
Ez azt jelzi, hogy az elnyomás nemcsak a vallási közösségek jelenlétének felszámolására irányul, hanem a lakosság megfélemlítésére is, hogy minden szolidaritást és lelki ellenállást már csírájában elfojtson. A megszállt területeken élő vallási közösségek nehézségei hozzáadódnak a még nyelvétől is megfosztott civil lakosság zaklatásához, és a társadalom szövetének teljes szétbomlásához vezethetnek.
Egy véget nem érő háború csendes tragédiája ez, amely elpusztítja az identitásokat, átírja a történelmet, és sérti az emberek hitét, méltóságát és alapvető jogait.
A különböző felekezetek és vallási közösségek hívei azonban nem adják fel: a hit – sokak számára és mindennek ellenére – támaszt jelent ezekben a szörnyű háborús években.
Forrás: AgenSIR
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír