Ezt is tudták a neandervölgyiek

• 

A neandervölgyi emberek már 125 ezer éve tökéletesíthették a zsiradék kinyerés technikáját csontokból – írja a szász-anhalti Műemlékvédelmi és Régészeti Tartományi Hivatal közlése nyomán az MTI. A szakemberek mostanáig úgy gondolták, hogy az ilyen összetett eljárások jóval későbbi embercsoportokra voltak jellemzők, a Geisel-völgyben található Neumark-Nord ásatási helyen talált leletek azonban most felülírják az ősember étkezési szokásairól alkotott képet.

A térségben akkoriban egy tó volt, aminek partján a neandervölgyi emberek legkevesebb 172 nagy emlős, többek között szarvasok, lovak, őstülkök csontjait zúzták több ezer darabra. Ezeket aztán vízben melegítették fel, kinyerve belőlük a magas kalóriatartalmú zsírt.
A szakemberek több mint 120 ezer csonttöredékre, valamint 16 ezernél is több kovakő eszközre, illetve egyéb tárgyra bukkantak, így a helyre egyenesen zsírgyárként hivatkoznak.
A felfedezés gyökeresen megváltoztatja a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, hiszen mostantól egyértelművé vált, hogy az összetett és munkaigényes folyamatokat az emberiség több tízezer évvel korábban kezdte, mint ahogyan a tudomány eddig gondolta.
A feltárás vezető régésze, a témában a Science magazinban megjelent tanulmányt társaival együtt jegyző Lutz Kindler elmondta: a neandervölgyiek nyilvánvalóan tisztában voltak a zsír magas tápértékével, az pedig valóban döntő szerepet játszott a túlélésért folytatott küzdelemben.
Harald Meller, Szász-Anhalt tartományi régésze hozzátette: a jelek arra mutatnak, hogy a távoli őseink is képesek voltak előre tervezni, hatékonyan feldolgozni a táplálékot, környezetüket pedig ügyesen használni.
Az egy korábbi külszíni lignitbánya területén lévő Neumark-Nord lelőhely már korábban is szolgáltatott fontos leleteket: itt derült például fény arra is, hogy a neandervölgyiek aktívan vadásztak az erdei elefántokra, az őskőkorszak legnagyobb szárazföldi emlősére.
(24.hu)