A társadalom közel háromnegyede ellenzi az átláthatósági törvényt
Gyorsan alakult ki erőteljes társadalmi reakció az új átláthatósági törvény körül: a kormánypárti Halász János által kedd éjjel benyújtott törvénytervezet híre szerdán gyakorlatilag végigsöpört a közéleten. Hétvégén több tüntetést szerveznek Budapesten, az Europion pedig országos közvélemény-kutatással mérte fel a lakosság első benyomásait. Péntek reggel több civil szervezet is tiltakozott országszerte.
Az Europion 1200 fős, reprezentatív mintán végzett felmérésének tanulságai szerint a Halász János által kedden benyújtott átláthatósági törvény máris komoly politikai és társadalmi törésvonalakat húzott nemcsak a támogatók és ellenzők között, de még a kormánypárti szavazók soraiban is.
A felmérés szerint a 16 éven felüli magyarok 71%-a értesült a törvénytervezetről alig két nappal a benyújtását követően. A részletek ismeretét 33% jelezte, ez kimagaslónak számít egy ilyen rövid idő alatt. A leginkább tájékozottnak a diplomások (51%), a csak független médiából tájékozódók (55%) és a Tisza Párt szavazói (65%) bizonyultak.
A közvélemény alapvetően kritikus a törvénnyel kapcsolatban: a megkérdezettek 47%-a szerint a tervezet teljes mértékben elfogadhatatlan, míg további 26% túl szigorúnak ítéli meg, noha elvben egyetért a külföldi finanszírozás korlátozásával. Így a társadalom közel háromnegyede valamilyen formában ellenzi a jelenlegi formájában benyújtott jogszabályt. Támogatást a lakosság 25%-ától kap a törvény: ők úgy látják, hogy végre szükséges lépés történt az érintett szervezetekkel szemben.
A támogatottság társadalmi profilja jól körülhatárolható: az idősebb korosztály (60 év felettiek – 30%), a falvakban élők (35%), valamint a kizárólag kormánypárti médiából tájékozódók (52%) és a kormánypárti szavazók (60%) körében a legmagasabb. Ugyanakkor még ezen utóbbi csoportban is megjelennek a kritikus hangok: a Fidesz-KDNP szavazóinak 29%-a túlzónak tartja a törvény szigorát, míg 11%-uk kifejezetten elutasítja azt. A Tisza Párt szimpatizánsai körében szinte teljes az elutasítás, 87%-uk szerint elfogadhatatlan a javaslat.
A kutatás külön vizsgálta az egyes rendelkezések megítélését is. A legnagyobb társadalmi ellenállás a civil és társadalmi szervezetek listázása kapcsán mutatkozott meg: 45% teljes mértékben elutasítja ezt az elemet, míg 31% elfogadhatónak tartja. Ezzel szemben a kötelező vagyonnyilatkozati kötelezettség már jobban megosztja a véleményeket: 39% támogatja, míg 37% elutasítja – ez utóbbi különbség már a statisztikai hibahatáron belül van.
A lakosság jelentős része szerint az ellenzéki pártoknak határozottan fel kell lépniük a törvény ellen: 42% szerint minden rendelkezésre álló eszközzel tiltakozniuk kellene, míg további 34% szerint, bár nem ez a legfontosabb ügy, megszólalásra akkor is szükség lenne. Ezzel szemben 24% úgy véli, az ellenzéknek el kellene fogadnia a törvény jelentette új szabályokat – ez az arány a kormánypárti szavazók körében sem domináns, csak 54%-uk osztja ezt a nézetet.
Péntek reggel négy magyar nagyvárosban, így Budapesten, Pécsen, Miskolcon és Szegeden a Civilizáció koalíció tagszervezetei tartottak akciót a demokrácia, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel védelmében. A résztvevők a kedd éjszaka benyújtott törvényjavaslat ellen egy hatalmas, szívet ábrázoló zászlóval tiltakoztak. A törvény szerintük a civil társadalom, a független sajtó és az aktív állampolgári részvétel elleni nyílt támadás.
A civil szervezetek közösen fogalmazták meg, hogy Magyarországnak szüksége van a civilekre. Szüksége van a sokszínű, sokszereplős demokratikus közéletre és vitára. Kiemelték, a törvény célja egyértelmű: elhallgattatni mindazokat, akik kiállnak az igazságért, és akik társadalmi felelősséget vállalnak.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója nyilatkozatában elmondta: „Kérik tőlünk, hogy elemezzük, magyarázzuk meg a kedd éjszaka benyújtott törvényjavaslatot. Szerintünk ez felesleges és értelmetlen, mert ez a tervezet, ez a leszámolási törvény minden ízében gonosz, mélységesen cinikus és csak egyetlen célt szolgál: végképp kiéheztetni, megfojtani, minden forrást elzárni azoktól, akik hallatják a hangjukat vagy kritizálják a hatalmat.”
„Nem kérünk engedélyt ahhoz, hogy segítsünk a rászorulóknak, hogy kiálljunk a bajbajutottakért, hogy részt vegyünk a saját életünk alakításában” – mondta Víg Dávid, az Amnesty International igazgatója. Szerinte a javaslat olyan országok példáját követi, ahol már korábban megpróbálták ellehetetleníteni a civil szférát – Oroszországban, Grúziában, Zimbabwében, Peruban.
A demonstrációk nem az utolsó lépései az ellenállásnak – a szervezők folytatják a közös munkát a jogállamiság, az emberi jogok és a szabad társadalmi részvétel érdekében. Mint közölték: „Nem fog menni. Itt maradunk, mert Magyarország a hazánk és az otthonunk.”
A civil szervezetek és a független média közös kiállításához eddig 189 civil szervezet 46 szerkesztőség és cégek is csatlakoztak.
(hang.hu)