Mi a gond a szépen nyírt zöld pázsittal?
A zöld, gondosan nyírt pázsit sokak számára a rendezett kert szimbóluma, a társadalmi státusz és a természet szeretetének megtestesítője, ám egyre több kutatás világít rá arra, hogy ez az esztétikai ideál súlyos környezeti árat követel. A fűnyírás, az öntözés, a műtrágyázás és a vegyszerek alkalmazása nemcsak vízpazarláshoz, hanem jelentős üvegházhatású gázkibocsátáshoz is vezet, miközben a biodiverzitást szintén drasztikusan csökkenti. Vajon eljött az idő, hogy újragondoljuk a gyephez fűződő viszonyunkat?
Sokáig úgy hittük, hogy a gyep nem csak szép, de még a környezetnek is hasznos. Az újabb kutatások azonban teljesen új megvilágításba helyezik a gyep fogalmát. A frissen vágott fű illata mögött ugyanis komoly környezeti problémák húzódnak, mivel a díszpázsit mára a klímaváltozás egyik észrevétlen, de jelentős közreműködőjévé vált.
Mára az Egyesült Államokban a zöld, nyírt gyepek kiterjedése meghaladja a 163 ezer négyzetkilométert, ezzel a legnagyobb öntözött növényi felületté vált, messze megelőzve a kukoricát is. Ez a terület azonban nem természetes ökoszisztéma, hanem intenzíven karbantartott monokultúra, amely számos környezeti problémát vet fel.
Megköti a szén-dioxidot, de a fű gondozása mindent tönkretesz
A fű valójában képes szén-dioxidot megkötni, mivel a levágott fű elrothadva szenet juttat a talajba, hasonlóan a fákhoz. 2024-ben azonban a Journal of Environmental Management folyóiratban publikált tanulmány szerint, amelyet Chuanhui Gu vezetett az Appalachian State University-ről, a fenntartási folyamat energiaigénye – a fűnyírás, az öntözés, a műtrágya előállítása és kijuttatása – jóval több üvegházhatású gázt termel, mint amennyit a fű képes megkötni. Nashville városában például egy hektár gyep évente 697-2443 kg szén-dioxid-egyenértékű gázt bocsát ki, ez utóbbi egy fél földkörüli repülőút kibocsátásának felel meg – írja a What is green living?.
Az energiaigényes fenntartás (fűnyírók, öntözőrendszerek, műtrágya gyártása és szállítása) révén a városi pázsitok a mezőgazdasági földekhez képest kétharmadnyi szénkibocsátást produkálnak – ugyanakkora területen.
Az USA környezeti ügynökségének (EPA) adatai szerint a háztartási vízfogyasztás harmada kertöntözésre megy el, naponta 34 milliárd liter víz csak a gyepre. Ez több víz, mint amit az ország hét legvízigényesebb haszonnövénye együtt használ. Ez különösen a száraz régiókban – például Kaliforniában – komoly gond: a 2012–2016-os aszály alatt a városi vízhasználat fele öntözésre ment el, így a gyep a vízpazarlás szimbólumává vált.
A műtrágyák és növényvédő szerek használata szintén súlyos következményekkel jár. A gyep gyakran több vegyszert kap, mint egy mezőgazdasági terület – évi kb. 45-68 kg műtrágya és kb. 2-3 kg növényvédőszer per hektár. Ezek az anyagok az esőzésekkel eljutnak a csatornákba, majd tavakba, folyókba, ahol algavirágzást, oxigénhiányos „holt zónákat” és ivóvízszennyezést okozhatnak. Diane Lewis, a The Great Healthy Yard Project alapítója szerint ezek a vegyszerek komolyan veszélyeztetik az emberi egészséget is.
A társadalmi nyomás miatt pusztítjuk a Földet
A legtöbb pázsit fajszegény, nem őshonos fajtákból álló monokultúra, amely alig nyújt táplálékot vagy élőhelyet a beporzóknak. A King's College (Cambridge) 2019-ben vadvirágos mezőre cserélte történelmi pázsitja egy részét, és az eredmények meggyőzőek voltak: jelentősen nőtt a növény-, rovar- és denevérfajok száma, a fenntartási költségek csökkentek, és a kibocsátás 99%-kal esett vissza.
Egy 2023-as tanulmány az Insect Conservation and Diversity folyóiratban megerősítette: a beporzók által kedvelt növényekkel és vadvirágokkal kiegészített városi zöldterületek sokkal gazdagabb ökológiai rendszert képesek fenntartani, mint a hagyományos gyep. A benzines fűnyírók, lombfúvók és szegélyvágók nemcsak hangosak, de rendkívül szennyezőek is. Az EPA szerint ezek a kis motorok évente 3 ezer liter benzint fogyasztanak az Egyesült Államokban, ami jelentős mértékben járul hozzá a szmogképződéshez és a légúti megbetegedésekhez.
Egy órányi fűnyírás ugyanannyi szennyező anyagot bocsát ki, mint 160 km autózás.
Sok kerttulajdonos nem csupán esztétikai okból tartja röviden a gyepet, hanem azért is, mert a helyi lakóközösségek előírják annak fenntartását. A szomszéd kétnaponta milliméterre nyesett füve pedig sokakban szorongást kelt, azt éreztetve, hogy neki sem szabad kilógnia a sorból az igénytelenebbnek tűnő, ám jóval fenntarthatóbb kertet és biodiverzitást biztosító, hosszabb füvével.
A jó hír az, hogy nem kell teljesen lemondanunk a zöld felületekről, csak újra kell gondolnunk azok fenntartását. Chuanhui Gu kutatócsoportja szerint a karbantartási gyakoriság felére csökkentésével (például heti helyett havi fűnyírás) akár 70 százalékkal is csökkenthető a gyep ökológiai lábnyoma. A műtrágya használata helyett ajánlott a fűnyesedék visszaforgatása, mivel az természetes tápanyagforrásként szolgál. Alternatívaként fontolóra vehetjük őshonos növények telepítését, vadvirágos mezők kialakítását, alacsony karbantartású, szárazságtűrő kert kialakítását, elektromos vagy kézi fűnyírók használatát, és a „low mow”, azaz a ritkább fűnyírás filozófiájának követését.
(index.hu)