Trükközés a statisztikával
Nagy cikkben elemzi a Válasz Online, hogy a KSH 2018-ban és 2022-ben is nagyon furcsa szegénységi adatokat hozott ki egy rakás kutató és szakember szerint is. Irreálisan sok olyan családot szerepeltettek ugyanis a statisztikákban, akiknek a jövedelme éppen a szegénységi küszöbértéket jelző vonal feletti sávba esett. Mindeközben az éppen a határérték alatt keresők száma gyanúsan csökkent.
A statisztikailag nem igazolható, kifejezetten bizarr és életszerűtlen eloszlás miatt 2017-2018 táján hirtelen óriási mértékben kezdtek javulni a magyarországi szegénységi adatok. A hivatalos gyermekszegénység például a hivatalos számok szerint 2015 és 2020 között 63 százalékkal csökkent. De a hétköznapi tapasztalat az volt, hogy a hivatalokhoz segítségért fordulók hátrányos helyzetű gyerekeinek száma sokkal kisebb arányban csökkent, pedig eszerint kevesebb, mint feleannyi szegény gyerek maradt az országban, mint a javulás előtt volt.
A javuló adatok miatt változtak a politikai vitatémák: 2017-ig rendszeres téma volt a szegény rétegek leszakadása, de 2017 után ez a téma szinte eltűnt a közbeszédből, mert a radikálisan javuló adatok miatt az ellenzék nem feszegette tovább.
A furcsa adatokat több kutató is megpróbálta értelmezni, de közben egyre gyanúsabb jelekre bukkantak. Tátrai Annamária kutató például azt mesélte a Válasznak, hogy a 2020-as hivatalos statisztikákban 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelyek euróban mért jövedelme a vessző után hét számjegyig, vagyis tízmilliomod pontossággal megegyezik.
„Nem kell mondanom, hogy véletlenszerűen nem lehet éppen 3996,3110974 euró jövedelme az egyfős háztartások 14 százalékának. Márpedig itt ez történt" - nyilatkozta Tátrai Annamária.
Gábos András kutató így világította meg, miért nem lehetséges, hogy ezek valódi adatok legyenek:
„Minden 16 évnél idősebb személyt végigkérdeznek. Nagyon sok információt gyűjtenek: például van-e munkahelye, mennyi az ottani jövedelme, volt-e túlórája, kapott-e segélyt, termel-e a háztájiban valamit, kapnak-e rendszeresen pénzt rokontól vagy távolabbi családtagtól. Könnyen belátható: nem lehetséges, hogy az adatok tömegesen megegyezzenek."
Mindez szinte véletlenül derült ki, amikor az UNICEF kutatói azt vizsgálták, hogy az orosz agresszió és háború miatti infláció növelte-e a gyerekszegénységet Európában, illetve hogy várhatóan mennyivel fogja megnövelni azt. A magyar adatokat vizsgálva ők szúrták ki, hogy megmagyarázhatatlanul sok magyar család jövedelme csoportosul pont egy hajszállal a szegénységi küszöb fölött.
(444.hu)