A gyerekek nagyon rossz lelki állapotban vannak

• 

A gyerekek nagy része diszkomfortos családi környezetben él és szorong, amely a korábbi évekhez képest egy jelentős változás – derült ki az UNICEF Magyarország által indított hazai iskolapszichológusok által végzett felmérésből, amiben arra is kitértek, milyen kihívásokkal küzd a mentálhigiénés ellátórendszer. A kutatás eredményeit a szervezet budapesti központjában sajtóeseményen mutatták be.

„Nemzetközi és hazai kutatások is kimutatták, hogy az elmúlt évtized során rohamos lelkiegészség-romlás zajlott le a gyerekek és a fiatalok körében. Ez nem csak azzal indokolható, hogy jobban figyelünk a témára, hanem valóban olyan családi környezetben élnek, ahol nem érzik jól magukat” – mondta Szlankó Viola, az UNIFEC Magyarország gyermekvédelmi igazgatója. A szervezet korábbi jelentéséből kiderült, hogy világszinten hétből egy 10–19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral.
Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány: a 2022-es HBSC-kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma.
„Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15–19 évesek körében, több mint 90 százalékban pedig valamilyen mentális betegség áll a háttérben” – mutatott rá Szlankó Viola. A HBSC legutóbbi kutatása szerint a magyar fiatalok 40 százaléka szorong, a leggyakoribb pszichés panaszok körükben a fáradtság (57,3 százalék), az idegesség (54,2 százalék), fejfájásról 28,7 százalékuk számolt be, 15 százalék pedig egyszerre több tünetet említett.
Ebben az ellátórendszer kapuőreinek nevezte az iskola- ás óvodapszichológusokat, mivel ők találkoznak először a problémával. Ezért mérték fel, hogy elérhetők-e a fiatalok számára, mennyire hatékonyan tudják végezni munkájukat, milyen kihívásokkal találkoznak. Borbáth Katalin, az ELTE-PPK adjunktusa elmondta: a kutatásban a köznevelésben dolgozó pszichológusok harmada vett részt, a KSH szerint az országban 938 teljes állásban foglalkoztatottak közül 305-en, főként pályakezdő nők.

A leggyakoribb pszichés gondok
Azzal kapcsolatban, hogy milyen nehézségek miatt fordulnak hozzájuk a fiatalok, szintén egyre romló tendenciáról számoltak be. Az összesített országos adatok alapján 61 százalékuk találkozott depressziós panaszokkal, 51 százalékuk az önsértés témájával, 39 százalék evészavarral, a szakemberek 38 százaléka értesült családon belüli erőszakról. Az iskolapszichológusok 92 százalékára említette a szorongást, 74 százalékukhoz a teljesítménykényszerrel összefüggően fordultak, hasonló arányban voltak azok, akik iskolai bántalmazás miatt keresték meg őket, 76 százalékukat pedig beilleszkedési problémákkal. A válaszadó szakemberek 50 százalékát alvászavarral, 82 százalékukat a családi harmónia megbomlása miatt keresték fel, 77 százalék tanulási zavarokról számolt be.
Borbáth Katalin a kutatás legfontosabb konklúziójaként elmondta, nagyon is foglalkoztatva vannak az iskolapszichológusok, túlterheltek, minden második egyszerre több intézményben van jelen. Az előírás szerint 500 gyermekre kell egy félstátuszú iskolapszichológust alkalmazni.
Még a bérrendezés előtt indított felmérés szerint a válaszadók közel fele (48,9 százalékuk) két éven belül pályamódosítást tervezett, a nagy mentális terhelés, a megbecsültség hiánya és az alacsony fizetés miatt.
 
Az iskolapszichológusok kihívásai
A kutató szerint a helyzet a bérkorrekcióval némileg javult, de még mindig nehéz elhelyezni a szakmát a köznevelés rendszerében, mivel nem pedagógusok. „Néha beforgatják őket például folyosófelügyeletbe, mondván, hogy úgyis ráér” – jegyezte meg Borbáth Katalin, úgy véli, hiányzik valami közvetítő közeg vagy kapocs, ami munkájukat megtámogatná, ugyanis sokan arról számoltak be, hogy az intézményen belül izoláltan dolgoznak az érzékeny adatok tárolására alkalmas szekrény vagy saját tanácsadó helyiség nélkül. A beszámolók szerint vannak, akik a folyosón, vagy az igazgató jóváhagyásával az épp szabad irodában beszélgetnek a fiatalokkal. Fénymásolni is engedéllyel tudnak a tanáriban.
Sokan pályakezdők, még sincs jelen mentoruk, az e-krétában nem tudják jelezni, mit csinálnak. Adminisztratívan sem csatlakoznak a rendszerhez. Mindez alapján a kutatást végző szakemberek megállapították, hogy messze nem ideális körülményeik miatt a prevencióra alig jut idő, csupán 3,6 százuk említette, hogy tud ezzel foglalkozni, 64,2 százalék nyilatkozta azt, hogy az intervenció, a beavatkozás került előtérbe a mindennapi munkájuk során.
Szlankó Viola megemlítette, hogy az iskolapszichológusokkal együttműködve az 5–12 éves korosztálynak szóló UNICEF Lelki egészség órája ezt a célt szolgálja. Néhány év alatt 130 iskolapszichológust képeztek ki a 90 perces interaktív foglalkozásokra. Több mint tízezren töltötték le a témával kapcsolatos tájékoztatójukat.

A Coviddal új problémák kerültek felszínre
Hirsch Anikó, a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője megerősítette, hogy nagyjából a kutatással megegyező adatokat látnak a kórházban. „Valóban megnőtt a mentális betegségek esetszáma a gyerekek körében. A Covid miatt a szorongásos betegségek előretörtek” – mondta. Azt látja, hogy az iskolapszichológusok kapuőrökként működnek az országban. Sokszor ők fordulnak a kórházhoz, leginkább személyes kapcsolat révén. Meglátása szerint ez is rámutat arra, hogy a betegutak nem működnek jól. „Több ambulánscsoport foglalkozik pszichoterápiás ellátással, az lenne jó, ha vissza tudnák küldeni ezeket a fiatalokat a rendszerbe, de a klinikai terület nem az iskolapszichológusok terepe” – jegyezte meg.
Nagy-Vargha Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy 2020-ban olyan problémák kerültek fel a térképre, ami korábban nem volt jellemző, például a közösségek hiánya. Ez utóbbiban van némi előmozdulás. A telefonos lelkisegély-szolgálatoktól kapnak értesítést arról, milyen problémák jellemzőek a fiataloknál. „Az egyik legfontosabb a szülők figyelmét felhívni azokra a tünetekre, amikkel szakemberhez kell fordulni”– hangsúlyozta.
Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár hozzátette, egyes interpretációk szerint a Covid rontott a helyzeten, mások szerint felszínre hozott olyan problémákat, amik már korábban is megvoltak. A fiatalok nehezen tájékozódnak a mai világban, mivel a hagyományos közösségek felbomlottak. A kommunikáció nehézkes, különböző generációk elbeszélnek egymás mellett. Meglátása szerint ez egyértelműen az idősebbek felelőssége. Olyan befolyások érik a fiatalokat, hogy sokszor nem a szülő véleményét tekintik mérvadónak. Emiatt a poszt-Covid-jelenség miatt az ellátórendszer szűkösnek tűnik. Megemlítette, hogy az öngyilkossági arányok javultak Magyarországon, míg az önsértések száma még a szociálisan jólétben élő családokban is nőtt. „Társadalmilag is fontos kezelni a témát, kormányzati intézkedések ugyan szükségesek, de ezzel nem lehet megoldani az ilyen problémákat” – jegyezte meg.
 
Nem mernek segítséget kérni
Az iskolapszichológusok a kutatásban arról is beszámoltak, hogy nagyobb arányban fordulnak hozzájuk lányok, a kórházi ellátásban is ezt tapasztalják. Beneda Attila szerint a serdülőkorban a lányok érettségi szintje magasabb, a szembejövő lelki ingerek jobban hatnak rájuk. A szakemberek úgy vélik, hogy mindkét nem hasonló mértékben cipelhet lelki terheket, de a férfiak, még gyerekként is kevésbé kérnek emiatt segítséget.
Galambos Anna, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete úgy látja, itthon még mindig megbélyegzik azt, aki pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordul, „pedig a diagnózissal el lehet indulni a gyógyulás felé”. Meglátása szerint a kutatás a valós helyzetképet mutatja, egyre több fiatalnak lenne szüksége mentális támogatásra. „A Covid okozta sokkhatásból még kevésbé tértünk magunkhoz” – jegyezte meg a fiatalok nagykövete.
„A gyerekek érzékeny életszakaszukban a környezetük, a felnőttek vibrálását át tudják venni, ha a szülők feszültek, ők is. Az online információáramlás sokszor túlstimulál minket, úgy érezzük, nem tudunk lépést tartani a felgyorsult hétköznapokkal” – érzékeltette, hogy milyen nehézségekkel állnak szemben. Beneda Attila szerint a járvány új kihívásokat indikált, amihez újra kell definiálni a célokat.
Olyan társadalomban élünk, ahol mindenki függő, mindenki kezében ott az okostelefon, a digitális eszközök fogságában éljük mindennapjainkat.

Magukra maradtak
Nagy-Vargha Zsófia úgy véli, a 15–34 éves korosztály sorsdöntő feladatokkal áll szemben, mivel ez a szakma-, párválasztás és a karrierépítés időszaka, emiatt sokan szoronganak. A korcsoport romló mentális egészségét világjelenségnek nevezte, az Európai Unióban is számos konferenciát tartanak ebben a témában. Ma már olyan jelenségek kerültek előtérbe, ami tíz éve szinte ismeretlen volt, egyre gyakoribb a pánikroham vagy az önsértés – emelte ki, példaként megemlítve azt az esetet, mikor csoportos önsértést akart hat lány elkövetni egy táborban, amit szerencsére sikerült megakadályozni.
Galambos Anna hozzátette, hogy az otthoni közeg meghatározó a lelki stabilitásban, sok szülő azonban nem tartja prioritásnak a mentális egészséget, a fiatalok nagy része pedig nem mer segítséget kérni.
Az iskolában töltjük a legtöbb időt, ez a megfelelő közeg arra amellett, hogy biztonságban érezzük magukat, támogatást nyújtsanak. Vannak erőforrások, de sokan nincsenek tisztában azzal, hova lehet fordulni – mondta. Megjegyezte, hogy van náluk iskolapszichológus, de talán egyszer látta, nincsenek olyan közösségi programok, amibe bevonnák őket, így a fiatalok sem ismerik őket. Valóban csak kapuőrként vannak jelen – nyugtázta.
(index.hu)