Elindult az árrésstop
Hétfőn életbe lépett a kormány rendelete, amiben 30 termék esetén maximalizálják a bolti árrést, így próbálják letörni az újra elszabaduló inflációt. A kereskedők és az elemzők azonban szkeptikusak. Részletek:
Hiába beszélt Nagy Márton gazdasági miniszter tavaly arról, hogy az inflációt letörték, "a földbe döngölték és ott is marad", az elmúlt hónapokban ismét újra emelkedni kezdtek az árak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt.
A kormány a kereskedőket hibáztatta a boltokban tapasztalható áremelkedésért.
„Az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt, lássuk be, ez elfogadhatatlan” - mondta Orbán Viktor.
A kereskedők szerint viszont a drágulásért egyrészt a beszerzési árak és a költségeik növekedése, másrészt a rekordmagas áfa és a kiskereskedelmi különadó a felelős.
A legnagyobb mértékben a liszt ára emelkedett, 44 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbi szintet. Emellett jelentős drágulást tapasztaltak az étolaj (27,5%), a tojás (24,7%) és a tej (22,5%) esetében is. ?
A kormány úgy számolt, ha semmi sem történik, márciusban az élelmiszerinfláció megközelíthetné a 9-10%-ot is. Éppen ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a nagyobb élelmiszerláncokkal az árak csökkentéséről. Önkéntes felajánlásokat vártak, de Orbán Viktor miniszterelnök a március 11-én közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott: „Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre.” ?
Ezt követően a kormány bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Ez azt jelenti, hogy ha egy termék beszerzési ára 1000 forint, akkor a fogyasztói ár nem haladhatja meg az 1100 forintot.
Az árrésstopban érintett 30 alapvető élelmiszer termék a következő: csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamellfilé, UHT tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), ESL tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom), étolaj, margarin, sertészsír, vaj, finomliszt, rétesliszt, késői burgonya, kristálycukor, sertéscomb, sertéskaraj, sertésoldalas, sertéstarja, tojás, tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcsjoghurt, fokhagyma, párizsi, vöröshagyma, alma.
A részletes szabályokból kiderült hogy a húsoknál az árrés-maximalizálás a friss áru mellett a fagyasztott termékekre is vonatkozik, és a csirkénél a csontos, a bőrös, a filézett, darabolt, szeletelt vagy darált húsokra is, csomagolás nélkül és csomagoltra egyaránt. A tejtermékeknél pedig a laktózmentes változatoknál is ugyanez a szabály érvényes.
Az árrés megsértése esetén komoly bírságokra számíthatnak a boltok, ami termékkategóriánként az öt millió forintot is elérheti, sőt, ismételt elkövetésnél duplázódhat, és akár naponta többször is kiszabhatják. Ahol áruhiány lép fel vagy a bolt túl sok saját márkás áruval pótolja a hiányt, ott 500 ezer és 2 millió forint között lehet a bírság mértéke.
A lista a kiskereskedelmi boltokban kapható élelmiszereknek negyedét tartalmazza, és ez az élelmiszer-inflációs kosár 6 százalékát teszi ki. Nagy Márton úgy számol, az élelmiszer-inflációs kosáron belül az infláció 10-15%-kal a teljes inflációt tekintve pedig 2 százalékponttal csökkenhet.
Az árrésstop március 17-től lép életbe, és előreláthatólag május 31-ig marad érvényben. A kormány azonban jelezte, hogy szükség esetén meghosszabbíthatja az intézkedést.
A kormány az árrésstop bevezetésétől az élelmiszer-infláció csökkenését várja. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a kereskedők hogyan reagálnak majd az intézkedésre. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a kereskedők más termékek árrésének növelésével próbálják majd kompenzálni a kieső bevételt. Ezt a kormány úgy próbálja megakadályozni, hogy jelezte, szükség esetén az árrésstopot további termékekre is kiterjesztheti.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árréskorlátozás csak akkor lehet hatásos, ha az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz, és a terheket közösen viselik. Kozák Tamás főtitkára szerint továbbra sincs válasz arra, mi történik, ha a beszállítók emelik áraikat. A kereskedők azt sem értik, miért korlátozta a kormány, hogy mennyi saját márkás terméket tarthatnak. Ez ugyanis nem haladhatja meg a január-februári mennyiséget a következő hónapokban.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szintén bírálta az árrésstopot. Szerinte ez csak látszatintézkedés, és nem oldja meg az infláció problémáját, miközben a kiskereskedőkre újabb terheket ró.
„Visszás, hogy a kormány sokkal többet ad hozzá minden termék árához a 27 százalékos áfával, mégis a kiskereskedőkön kéri számon az árrés jelentette bevételt” – fogalmazott. Bod szerint a kisvállalkozók járnak igazán rosszul az árrésstoppal, hiszen őket eleve számos költség terheli, és amit az árrés révén beszednek, az nem tisztán profit.
(szeretlekmagyarorszag.hu)