Mesterséges intelligencia a fegyverekben

• 

A Google a múlt héten bejelentette, hogy frissítette a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére vonatkozó etikai irányelveit, amelyek között már nem szerepel az a korábbi tétel, miszerint a vállalat nem használja fel a technológiát fegyverekben és polgári megfigyelőrendszerekben. A következmények egyelőre beláthatatlanok...

A vállalat AI-vezére, a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett Demis Hassabis ezt a változó világ új kihívásaival magyarázta, ahol nagyobb szerep jut a nemzetbiztonságnak. Az irányelv eltörlése a Google-nek egy mozdulat volt, de a következményei beláthatatlanok: ha a világ egyik legnagyobb techcége nem áll ki az etikus AI-felhasználás mellett, akkor a kisebb halak még kevésbé lesznek elkötelezettek aziránt, hogy megállítsák technológiájuk katonai felhasználását.

De szabad-e, vagy egyáltalán lehet-e ekkora felelősséget hárítani, akár élet-halál döntés bízni olyan algoritmusokra, amelyek bár minden embert egyenlően kezelnek azáltal, hogy csupán 0-knak és 1-eknek látják őket, de nincs meg a képességük az emberi erkölcsi mérlegelésre? És mi köze az autonóm fegyverrendszereknek ahhoz, hogy mára elfogadtuk, az internet ingyenes szegmenseiben az adatainkkal fizetünk, és a techcégek mindent tudnak rólunk?

Ezeket járja körül az Embertelen tervezés – Digitális dehumanizáció című kiállítás, amely február 26-ig látogatható a budapesti Európa Pontban, a Millenárison.

(qubit.hu)