A felső tízezer "szerelmi" életéről
Sokáig úgy tűnt, hogy csak az Egyesült Államokban van politikai és társadalmi következménye annak, ha egy közszereplőről kiderül a szexfüggősége. Az utóbbi években azonban Európában is egyre több ilyen ügyet tárnak fel, elsősorban oknyomozó újságírók. Bár a közvélemény ma is sokkal megértőbben kezeli az európai elithez tartozó hírességek magánéleti botrányait, a sokszor megdöbbentő részletek ismeretében az emberek könnyebben újragondolják azt, hogy valóban senkinek semmi köze ahhoz, ami a zárt ajtók mögött történik.
Dominique Strauss-Kahn (DSK) hiába remélte azt, hogy miután megszüntették az Egyesült Államokban az eljárást, hazarepülve Párizsba elkezdheti újraépíteni politikai karrierjét. Első nyilatkozataiból úgy tűnt, mintha még abban is bízott volna, hogy mégis ringbe szállhat Nicolas Sarkozy kihívójaként. Ősszel megjelent önéletrajzi könyvében arra utalt, hogy ellenfelei akarták lejáratni a New York-i szobalány körüli botránnyal.
A hatperces szexuális kapcsolat Strauss-Kahn szerint kölcsönös beleegyezéssel történt, de ostobaságnak nevezte, mivel a botrány miatt nemcsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éléről kellett távoznia, de a francia elnökválasztási esélyeinek is búcsút mondhatott.
A francia rendőrség azonban őrizetbe vette, és kihallgatta Strauss-Kahnt egy prostitúciós hálózat ügyében indított nyomozás keretében. Azokat a párizsi és washingtoni szexpartikat vizsgálják, amelyeken elismerte a részvételét az IMF volt vezetője. A hatóságok üzletszerű kéjelgés elősegítésében való bűnrészességgel és hűtlen kezelés bűntettével gyanúsították meg. A nyomozók azt feltételezik ugyanis, hogy Strauss-Kahn tudott arról, hogy a luxusszállodákban rendezett csoportos orgiákon megjelent nők prostituáltak voltak, s utazásaikat nagyvállalatok számláiról finanszírozták. Még franciaországi letartóztatása előtt DSK azt állította egy interjúban, hogy nem tudott a prostituáltakról, mert a párcserélős partikon „mindenki meztelen volt", és a vendégek közül több házaspár neves közéleti és üzleti szereplő volt, akiket személyesen is jól ismert.
Az úgynevezett Carlton-ügyben eddig nyolc személy ellen emeltek vádat, köztük Jean-Christophe Lagarde, Lille rendőrfőkapitánya ellen. A nyomozás során az is kiderült, hogy az ügy fő gyanúsítottjai többször is jártak Strauss-Kahnnál Washingtonban. Utoljára tavaly május 11-e és 13-a között, egy nappal azelőtt, hogy a volt IMF-vezért New Yorkban őrizetbe vették. Ez azt jelenti, hogy Strauss-Kahn éppen egy ilyen orgia után másnaposan támadt rá az elhíresült ügyben a szobalányra. A nyomozók egy mobiltelefont is vizsgálnak, amelyet egy ideig DSK is használt. Ezt egy, a szexbotrányban érintett üzletember véletlenül ottfelejtette az egyik orgián. Strauss-Kahn magához vette a készüléket, és több hónapig használta sms-küldésre. Csak május 13-án adta vissza azt jogos tulajdonosának, miután találkozott egy újabb prostituálttal az Egyesült Államokban.
A Profil Magazin szerint DSK 2009-ben az akkori osztrák pénzügyminiszterrel, Josef Pröllel való találkozása előtt az időt egy prostituált társaságában töltötte. A hölgy egy olyan üzletember számára dolgozott, aki ellen a francia rendőrség nyomoz. Az újság állítólag rendelkezik több sms-sel, amelyeket Strauss-Kahn ennek a férfinak küldött. Egy közülük a következőképpen szól: „Az egyik kicsikét magammal viszem május 14-én csütörtökön Bécs klubjaiba. Szeretnél a lánnyal jönni?" A francia jog szerint az nem tilos, ha valaki egy prostituált szolgáltatásait igénybe veszi, de a közvetítés már igen.
Bár Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök nem a szexbotrányaiba, hanem az olasz adósságválságba bukott bele, továbbra is folyik ellene az eljárás kerítés és kiskorú megrontásának vádjával. Berlusconi sokáig igyekezett az elhíresült bunga-bunga partijait pikáns, ám ártatlan „férfias" kikapcsolódásként beállítani, de ismerősének lehallgatott telefonbeszélgetése kiszivárgott a sajtónak. Ebben Berlusconi azzal kérkedett, hogy előző éjszaka „tizenegy nő állt sorban a hálószobám előtt, de csak nyolcat tudtam »megcsinálni«, mert tovább nem bírtam". A vonal másik végén egy, a gyanú szerint prostituáltakat futtató olasz üzletember, Gianpaolo Tarantini volt. Az olasz miniszterelnök egy másik hívás során viszont arra panaszkodott, hogy vissza kell fogni a nők számát, mert „szörnyű hete lesz", mivel találkoznia kell a pápával, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Gordon Brown brit kormányfővel.
A beszélgetésekből kiderül, hogy Berlusconi hamar a bizalmába fogadta a 2008-ban megismert, eredetileg művégtagokkal kereskedő Tarantinit. „Ide hallgass, Gianpaolo, most legfeljebb kettő kell fejenként. Mert azt szeretném, ha neked is meglenne a tiéd, máskülönben adósodnak érezném magam. És akkor cserélhetnénk is."
Tarantinit azzal gyanúsítják, hogy Berlusconin kívül több más magas rangú tisztviselőnek is kerített prostituáltakat, például egy rendőrbírónak vagy az állami tulajdonú Finmeccanica hadiipari cég igazgatójának. A nyomozás eredetileg egy prostituált, Patrizia D'Addario állításai alapján indult. A 42 éves nő 2009-ben indította el a lavinát, amikor egy újságnak azt mondta, hogy 2000 eurót kapott azért, hogy együtt töltse az éjszakát a miniszterelnökkel. Akkor azt mondta, hogy egy olyan partin vett részt, amelyen rajta kívül még húsz másik nő is volt, akik közül többen bizalmas viszonyt ápoltak Berlusconival.
A D'Addario akkori nyilatkozata utáni nyomozás során merült fel az a gyanú, hogy Berlusconi egy 17 éves lány, a marokkói születésű Rubio szexuális szolgálataiért is fizetett, ami az olasz törvények szerint szintén büntetendő. A botrányok miatt végül - nem sokkal lemondása előtt - még a sokáig szemérmesen hallgató olasz katolikus püspöki kar is bírálni kezdte a miniszterelnököt. Vlagyimir Putyin szerint viszont Berlusconit csak „a szebbik nemhez fűződő különleges kapcsolata miatt támadják. De ez csak irigység" - véli az orosz kormányfő.
Svédországban pedig a 64 éves Károly Gusztáv király kicsapongásairól megjelent botránykönyv okozott megdöbbenést. Ebből kiderült, hogy a korábban csak a vadászat és gyors autók iránti szenvedélyéről ismert uralkodó rendszeres résztvevője egy hírhedt exmaffiafőnök, Mille Markovic által rendezett privát szexpartiknak. Az orgiák helyszínét a svéd titkosszolgálat biztosította, és a nyomozók minden prostituáltat átvizsgáltak, hogy nem készített-e titokban felvételt a történtekről. Markovicnak azonban mégis sikerült videóra rögzítenie az egyik alkalmat, így bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy miket művelt az idősödő király. A botrányok után még a liberális nézeteikről ismert svédek többsége is lemondatná Károly Gusztávot.
A svéd leleplezéshez képest csak kisebb vihart kavart az a cikk, amely kiderítette, hogy II. Albert királynak az ismert utódain kívül egy 31 éves szerelemgyereke is van. Ennél megrázóbb Albert monacói herceg története, akiről az esküvője előtt tudta meg a menyasszony, Charlene Wittstock, hogy vőlegénye az ismert zabigyerekek mellett vélhetően újabb, házasságon kívüli gyermeket nemzett. A francia Le Journal du Dimanche szerint ez olyan sokkot okozott a menyasszonynál, hogy megkísérelt Dél-Afrikába menekülni a házasság elől. Helikopterrel szeretett volna átrepülni Nizzába, de a hatóságok útban a repülőtér felé elvették az útlevelét, így sikertelen volt a próbálkozása. Az esküvő megtörtént, de gyászos hangulatban. Jellemző, hogy a szintén ifjú házas Vilmos és Katalin hercegnő valószínűleg azért távozott idejekorán a lakodalomról, hogy ne kelljen gratulálniuk a szemmel láthatóan megtört Wittstock, azaz Charlene hercegnőnek.
(hetek)