"Ferenc és Jácinta szentté avatásával az egész Egyház szeme elé akartam állítani szoros kapcsolatukat Krisztussal és evangéliumi tanúságtételüket, de azt is az egész Egyház lelkére akartam kötni, hogy törődjön a gyermekekkel. Az ő életszentségük nem a jelenéseknek, hanem annak a hűségnek és buzgóságnak a következménye, amellyel arra a kiváltságra válaszoltak, hogy láthatták Szűz Máriát. Miután találkoztak a „szép hölggyel” – így nevezték –, gyakran imádkozták a rózsafüzért, vezekeltek, és áldozatokat hoztak, hogy elérjék a háború befejeződését és elnyerjék az isteni irgalmat a leginkább rászoruló lelkeknek." (2017. május 14-én mondott beszédéből)