Ferenc pápa: „Az első keresztény tanúságtétel számomra a nagymamám volt”
Ferenc pápa egyszer úgy nyilatkozott nagymamájáról, Rosáról: „Az első keresztény tanúságtétel számomra a nagymamám volt. Olyan szép, ha az ember ezt először otthon, a családjában tapasztalja meg” – hangzott el a pünkösdi vigílián tavaly. Az Aleteia írását adjuk közre.
A pápa minden szavát, melyet a nagymamájáról mondott, egy mosoly kísérte, és látszott, hogy egy rendkívüli asszonyról van szó, akinek Jorge Mario Bergoglio a hivatását is köszönheti.
„Ez eszembe idézi az anyák és nagymamák szeretetét, akik a hitet továbbadják gyermekeiknek és unokáiknak. Ez így volt az első időkben is, mint azt Pál apostol Timóteushoz írott szavai is mutatják: 'Mert jól emlékszem őszinte hitedre; ez előbb nagyanyádban, Loiszban, majd anyádban, Eunikében élt, és most – biztosan tudom – téged is eltölt' (2Tim 1,5). Minden anya és nagyanya, aki itt van most – gondolkodjatok ezen! Gondolkodjatok rajta, hogyan adjátok tovább a hitet.”
Egyszer megkérdezték tőle, milyen lenne szerinte egy csupa férfiból álló társadalom. „Rideg lenne, kemény, s hiányozna belőle a szentség” – felelte Bergoglio (az Abraham Skorkával közös kötetben olvasható az interjú).
Eddig nem szóltunk Bergoglio édesanyjának szerepéről. Reginának hosszú évekbe telt elfogadni, hogy fia a papi hivatást választotta. Gyönyörű asszony volt, bátorító és derűs. Csakúgy, mint férje, Mario, ő is olasz volt. Regina átplántálta mind az öt gyermekébe az opera szeretetét. Összegyűjtötte őket a rádió körül, és elmagyarázta nekik a kibontakozó cselekményt, miközben hallgatták az operát – ez is egyike Ferenc pápa kedves emlékeinek.
Kisgyermekként Jorgét a nagymamája nevelte, míg a szüleit lefoglalta a nem sokkal utána érkező öccséről való gondoskodás. Rosa mélyen élte meg a hitét, és teljesen le tudta kötni unokáit azzal, ahogy Jézusról beszélt és a katekizmust magyarázta. A gesztusai, a szavai, az áhítatát kifejező cselekedetei egyaránt tanúságot tettek a hitről.
Minden nagypénteken elvitte unokáit a gyertyás körmenetre. Mikor odaértek a feszülethez, letérdeltek, és azt mondta a gyerekeknek: „Nézzétek: most halott, de holnap feltámad.”
Amikor Jorge a papság mellett döntött, nagymamája úgy tett, mintha meglepődött volna – de szívében már rég számított erre. Nonna (Nagyi) bátorító szavai adtak erőt Bergogliónak a szemináriumi évek alatt. Rosa helyeselte választását, de azt is elmondta: ha bármikor úgy döntene, hogy hazajön, az ajtó nyitva áll előtte.
Magyar Kurír
(vn)