Magyar programozót is érint az idei Nobel-békedíj kitüntetés

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. november 07. szombat

A Világélelmezési Programnak (WFP) ítélte oda 2020-ban a Nobel-békedíjat és az azzal járó 10 millió svéd koronát (345 millió forintot) a norvég Nobel Bizottság. Azt azonban kevesen tudják, hogy a WPF logisztikai szoftvereinek – amelyek lehetővé teszik a szállítmányok eljuttatását és nyomon követését – fejlesztője Király Róbert, aki 12 éve Pilisszentlászlóról végzi ezt a munkát.

A WFP százmillió embernek nyújt élelmiszersegélyt, ezt a járvány és a klímaválság hatásai miatt jövőre 260 millió főre szeretnék bővíteni. Király Róbert története bepillantást enged abba is, hogy mennyi munka van a szállítmányok célba juttatása során, és hogyan lehet mindezért home office-ból nagyon sokat tenni.
A Nobel-békedíjat odaítélő bizottság indoklása szerint a WFP (World Food Programme) vezető szerepet játszik abban, hogy az éhséget ne lehessen háborús fegyverként használni, és mindent megtesznek az éhség elleni küzdelemben. A Világélelmezési Program a Világélelmezési Tanácstól függetlenül, 1963 óta működik az ENSZ és a FAO közös programjaként. Évente csaknem egymilliárd dollár értékű segély elosztását végzik, amelynek forrásait önkéntes (pénzbeli és természetbeni) kormányfelajánlások biztosítják.
Király Róbert a WPF logisztikai csapatának (Logistics Cluster) tagja, aki pilisszentlászlói home office-ából 12 éve felel a WPF logisztikai hátterét biztosító szoftverért és annak fejlesztéséért.
„Bár a WPF alapvetően humanitárius szervezet, egyben a világ legnagyobb logisztikai vállalata is. Százmillió éhezőt látunk el napi szinten, ami jövőre 260 millióra felduzzadhat, a vírusjárvány és a klímaváltozás következményei miatt.
Nekem két nagyobb fejlesztésem volt eddig a WPF-nél, az egyik egy logisztikai portál, ami az árumozgás nyomon követését tette lehetővé egy térképes alkalmazással, illetve 2009-ben a RITA nevű szoftver fejlesztése, amelynek segítségével nyomon követhetőek a nem élelmiszer jellegű áruk” – mondta el megkeresésünkre Király Róbert.  A kérdés persze adja magát, hogy a világ élelmezésével foglalkozó program, milyen nem élelmiszer jellegű szállítmányok kézbesítésével foglalkozik? „A WPF a logisztikai kapacitását más szervezetek szolgálatába állítja. A WHO felkért bennünket például sok millió maszk és egészségügyi felszerelés terítésére a világban. Az ebola krízis idején mobilkórházakat szállítottunk Nyugat-Afrikába.
Azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy ami az elmúlt tíz évben történt a világban az az én szoftveremen lekövethető” – mondja Róbert.
Az informatikus azt is elárulja, hogy a WPF-nek vannak állandó programjaik, és azok mellett pedig vannak a vészhelyzetek: ezek nagyon gyors reagálást kívánnak a humanitárius szervezetek részéről. Ezek azok a katasztrófahelyzetek, amelyekről a hírekből értesülünk: ha Szíriában blokád alá vesznek egy várost, ha földrengés van Nepálban vagy polgárháború Dél-Szudánban. „Ahol katasztrófa történik, másnap ott vagyunk. A Logistics Cluster, az én csapatom másnapra megszervezi a segítők logisztikai infrastruktúráját. Felállítjuk annak az esélyét, hogy más szervezetek embereken segíthessenek, és ez óriási dolog.
Sokszor előfordul, hogy ilyenkor mi tudunk egyedül bemenni, ételt bejuttatni embereknek. Például Szíriában, amikor blokád alá vettek városrészeket, mi tudtunk csak élelmiszercsomagokat ledobni a legelesettebb embereknek.”
Róbert a díj hírét meghatott eufóriával fogadta. „Azt gondolom, hogy ez nem nekünk szól, hanem az ügynek, az élelmiszerválságnak a világon, ami egyre nagyobb probléma. Ahhoz, hogy a mi szervezetünk működni tudjon, és a terveknek megfelelően dupla embermennyiséget tudjon ellátni, pénzre van szüksége. De a pénz az csak egy dolog, a fő a nyilvánosság és hogy egy Nobel-békedíjjal a WPF vezetői is máshogy tárgyalnak. Másképp szólítják meg  döntéshozókat, hogy segítsék ezt az ügyet. Én személy szerint pedig nagyon megtisztelőnek és meghatónak érzem, nem gondoltam volna, hogy valaha én is egy ilyen díj közelébe kerülhetek. Megérte, hogy nem egy magáncégnek dolgoztam azért, hogy az még vagyonosabb legyen, hanem egy ügyért dolgoztam és jó megtapasztalni – amit home office-ból nem mindig érez az ember –, hogy ennek van nyoma a világban. Látom nap mint nap, ahogy telik meg a szoftverem adattal, látom, ahogy mennek a szállítmányok és a segélyek, és ez nagyon jó érzés. Ha jut erre egy kis figyelem a gazdagabb országok részéről, az még jobb” – foglalja össze Róbert a díj jelentőségét.
(noklapja.hu)