A pápa kiközösítette a chilei egyház pedofilbotrányának legismertebb alakját
A hír, és ahogy a világi és az egyházi sajtó közölte:
Az origó tudósítása (a fenti cím is tőlük van): "Ferenc pápa kizárta a papi rendből a chilei egyház pedofilbotrányának központi figuráját, a 88 éves Fernando Karadima lelkészt - közölte pénteken a Vatikán.
Karadima az 1970-es és 80-as években követett el szexuális visszaéléseket gyerekek ellen. Ügyét a chilei Osorno egyházmegye vezetése évtizedeken keresztül igyekezett eltussolni, csak 2011-ben állapította meg bűnösségét egy vatikáni vizsgálat.
Az egyház arra kötelezte, hogy bűnbánó és imádságos életmódot folytasson, nem közösítették ki azonban a papi rendből.
A bűnbánó életmód a Vatikánban a szexuális visszaélésekben és fiatalok zaklatásában bűnösnek talált idősebb papokra kiszabott büntetési forma, amelynek bírálói szerint ez túl enyhe szankció, és lényegében teljes költségtérítés formájában lényegében nyugdíjazást jelent.
A Vatikán nem közölte, milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy a katolikus egyházfő felülvizsgálja Karadima eredeti büntetését, és hogy jutott el az egyházi felfogásban halálbüntetéssel egyenértékű kiközösítéshez.
Június óta hét chilei püspök mondott le hivatalából, mert állítólag a pedofíliavádakat el akarták tussolni. (origo.hu)
A magyar kurir a szentszéki közlemény teljes fordítását közreadja:
Ferenc pápa elbocsátotta a klerikusi állapotból a Santiago de Chile-i érsekséghez tartozó Fernando Karadima Farinát. A Szentatya ezt a rendkívüli döntést lelkiismeretét követve és az Egyház java érdekében hozta meg.
A Szentatya „rendes hatalmát” gyakorolta, „amely legfőbb, teljes, közvetlen és egyetemes az Egyházban” (Egyházi törvénykönyv, 331. kánon), tudatában azon szolgálatának, amelyet Szent Péter utódaként Isten népéért végez.
A pápa által 2018. szeptember 27-én, csütörtökön aláírt rendelet azonnal, automatikusan hatályba lépett, és magában foglalja az összes klerikusi kötelezettség alóli felmentést is. Karadima Farina 2018. szeptember 28-án, pénteken kapott értesítést róla.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Magyar Kurír