Végül - Kátai László versei

• 

Megvilágosodás

 

                                  Távol, utcán, templomban, téren,
                                   Ha hátat fordítva is,
                                  De értem !!!

 

                                                   Végül

                             Fényes arcod kezeimben,
                             Gyémántzuhatag - szemek peregnek rólunk,
                             Csúcsos halmuk asztalunkon.
                             Most rendben osztódni kezdenek darabjai mind,
                             Harmincegy év előtt kimondott igenünkre.

 

                                               Feleségemnek

                                          

                                            Imára kulcsolt kezek.

                                            Nézd!

                                            Nem fér közéjük semmi.

                                            Ilyenek legyünk mi is

                                            Kedvesem.

                                            Mert van erő, ki elhiszi,

                                            Hogy Istennél erősebb lehet

                                            És taszít egymástól,

                                            A harag, a gyűlölet.

                                           Akkor szorítsuk egymást, úgy,
                                           Hogy csontjaink roppanjanak,
                                           Mert nem segíthet más,
                                           Csak a szabad akarat.
                                          

                                               

                                              Más - Kép - Más

                                          

                                            Gyűrt lapon,

                                            Barázdái bűneinknek,

                                            Mint nyilvántartott

                                            Árulkodó ujjnyomok.

                                            Visszáján,                                              

                                           A Fájdalmas Istent,

                                           Színről színre láthatod.


                                              

                                                 Ki vagy ?

                                                                      

                               Az vagyok, aki sokáig nem hagyta,

                               hogy az orránál fogva vezesse az Isten.
                               Mostanában néha sikerül Neki.
                               .………...Milyen leleményes !!!