Sárkány ellen sárkányfű - az egészségügyben is hódít a keleti nyitás
Magyarországon jöhet létre a hagyományos kínai gyógyászat térségbeli központja, amely lefedné a gyógyítás, a kutatás és a képzés teljes vertikumát a Baltikumtól a Balkánig – jelentette be nem-régiben egy konferencián Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára. A „keleti nyitás” újabb lépése, a Semmelweis Egyetemen folyó tovább-képzésen alapuló, kínai beruházással megvalósuló centrum híre vegyes fogadtatásra talált a katasztrofális hazai egészségügyi viszonyok közepette.
Az Ősi tudás új utakon – a Megújuló hagyományos kínai gyógyászat Magyarországon című konferencián Rétvári Bence kitért arra, hogy hazánk elkötelezett a kínai–magyar kapcsolatok előmozdításában, aminek fontos része az egészségügy területén való együttműködés is.
Politikai megfontolások
Gazdasági és kulturális téren 2003 óta egyre erősebb a két ország kapcsolata: a közép-kelet-európai régióban Magyarország Kína kiemelt export-import partnerévé, jelentős logisztikai központjává vált. A keleti nyitás magyarországi politikáját Kína közismert, az egész világra kiterjedő gazdasági és kulturális expanziós törekvései is segítik. Külügyminiszteri szinten deklarált cél, hogy a kínai kapcsolatok bővítésében hazánk legyen az európai zászlóshajó, tekintve, hogy óriási verseny zajlik ma a kínai partnerségért. A folyamat újabb fejezeteként a kínai orvoslásnak is mi leszünk a regionális vagy akár uniós központja. Rétvári Bence államtitkár elmondása szerint „a magyar orvosok hagyományos európai tudása és a több ezer éves kínai gyógyítás jól kiegészíthetik egymást”. A hagyományos kínai orvoslás (HKO) régiós centrumára szerinte azért van szükség, mert „világszerte, így nálunk is nő az igény a nem konvencionális, kiegészítő gyógymódok iránt, ezért fontos, hogy az állam garantálja a képzés és a gyógyítás megfelelő feltételeit”.
Ennek jegyében az Orbán-kormány az elmúlt két évben tevékenyen elősegítette, és jogszabállyal is támogatta a hagyományos kínai orvoslás gyakorlását. Miniszterelnöki szinten tavaly írtak alá egy kormányközi megállapodást a Magyarországon létesítendő régiós HKO-centrum létrehozásáról. A jelentős részben kínai finanszírozással megvalósuló oktató-, kutató- és gyógyítóközpont felállításával a Semmelweis Egyetemet bízták meg, mondván: az SE Egészségtudományi Karán 5 éve folyik HKO szakirányú továbbképzés, kínai orvosi egyetemekkel és kórházakkal való együttműködés keretében. A magyar egyetem kiválasztása egyébként nem lehetett könnyű döntés, tekintve, hogy idén márciusban nyílt meg a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) is a kifejezetten a HKO kutatása, oktatása céljából létrehozott Konfuciusz Intézet, ráadásul a PTE-hez kötődik a HKO mondhatni legelkötelezettebb hazai orvostudósa is, dr. Hegyi Gabriella professzor személyében.
A magyar kormány jogszabályi szinten is könnyített a HKO-szakemberek magyarországi praxisának feltételein: az egészségügyi törvény 2013-as módosítása után idén októberben lépett hatályba a részletes szabályozást tartalmazó EMMI-rendelet. Az akupunktúra, akupresszúra, mozgás- és masszázsterápia végzéséhez szükséges engedély feltételéül legalább 5 év felsőfokú képzést tanúsító oklevél, továbbá 5 év szakmai gyakorlat és szaknyelvismeret van előírva.
Kevés információ van arról, hogy a HKO-centrum létrehozása, illetve általában a HKO-val kapcsolatos egészségügyi tevékenységek támogatása mekkora kiadást jelent a magyar állam számára. Az Emmi kérdésünkre azt válaszolta: a hagyományos kínai gyógyászat régiós központját elsősorban kínai forrásból finanszíroznák. A következő hónapokban egyeztetnek a várható igényekről, és ehhez tervezik majd a kapacitást. Az OEP tájékoztatása szerint az állami egészségügyi ellátórendszeren belül végzett akupunktúrás kiegészítő kezelésekért tb-támogatás igényelhető, de csak bizonyos betegségek (szakmák) esetében, megjelenésenként 20, illetve 40 kezelési pont erejéig. Tavaly 1765 beteg ellátásáért 17 millió 747 302 forint került kifizetésre a jelentések alapján. Kiemelt területek a reumatológia, neurológia, ortopédia. Az akupunktúrás kezelések 92 százalékát 6 intézmény, a krónikus betegek esetében pedig a 99 százalékát 4 hazai intézmény végezte.
Szakmai aggályok
„A hazai igényekről nincs statisztika, de az tény, hogy az alternatív orvoslásnak csak a rendszerváltást követően nyílhatott tere Magyarországon. A nyugati társadalmakhoz képest a magyarok – talán e lemaradás miatt – elég visszafogottak a nem konvencionális, azaz alternatív gyógymódokkal szemben. Érdekes módon még az alternatív orvoslással szemben szkeptikusok közül is sokan hisznek az akupunktúra hatásosságában” – mondta el érdeklődésünkre Boldogkői Zsolt biológus, az MTA doktora. Hozzátette: a szakmai részről való el nem határolódás és a törvényi szabályozás túlzott engedékenysége, sőt olykor támogatása miatt a társadalmi igény is nagy.
„A korszerű kontrolltechnikáknak köszönhetően az akupunktúra hatása már tudományosan is vizsgálható. Ez alapján tudományos szempontból ma biztonsággal kijelenthető, hogy az akupunktúrának nincs a placebohatástól elkülöníthető hatása. A pozitív eredményeket kihozó kutatásoknál klinikailag jelentéktelen erősségű a hatás, alig tér el a véletlentől, és csak rövid ideig tart” – tette hozzá Boldogkői Zsolt...
(Makki Marie-Rose, hetek.hu)
A beteg ember mindenhez odakap, amitők gyógyulást remél - szomorú dolog, hogy nálunk állami segítséggel élhetnek vissza a bizalmával. Drága pénzért telitömhetik hatástalan homeopátiás szerekkel és kúrálhatják kínai csodamódszerekkel is... közben pedig a kórházi várólisták hossza nem csökken... hová vezet mindez? - szerk.