Ferenc pápa: A gazdagsághoz való ragaszkodás megosztja a családokat, és háborút szít
Jézus nem ítéli el a gazdagságot, csak a gazdagsághoz ragaszkodást, mely megosztja a családokat, és háborúkat provokál – ezekkel a fő gondolatokkal magyarázta Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában tartott szentmise evangéliumát (Lk 12,13–21) október 19-én.
A gazdagsághoz ragaszkodás bálványimádás – szögezte le Ferenc pápa a homíliájában. – Nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni, Istennek és a gazdagságnak. Jézus nem ellenzi a gazdagságot önmagában, de óva int attól, hogy saját biztonságunkat a pénztől várjuk, mert az a vallást biztosítótársasággá teszi. Ezenkívül a pénzhez ragaszkodás megoszlást eredményez, ahogy az evangélium mondja, amikor az örökségükön veszekedő két testvérről szól.
Gondoljunk csak arra, hány olyan családot ismerünk, ahol veszekednek egymással az örökség miatt, amiatt gyűlölködnek, és nem beszélnek egymással. Számukra többé már nem a szeretet az igazán fontos a családban, a gyerekek, a testvérek és a szülők szeretete, hanem a pénz – figyelmeztetett a Szentatya. – Ez pedig rombol és háborút okoz, háborúkat, amiket manapság is láthatunk. Igen, van egy eszményünk, de mögötte pénz van. Pénz, a fegyverkereskedők pénze, azoké, akik hasznot húznak a háborúkból.
Biztos vagyok benne – hangsúlyozta a pápa –, hogy mindannyian ismerünk legalább egy ilyen megosztott családot. Pedig Jézus olyan világosan beszél, azt mondja: „Vigyázzatok, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” A kapzsiság veszélyes, mert biztonságot ad nekünk, ami ugyan nem igaz, pedig még akár imádságra is vezet, mehetsz imádkozni a templomba, de ha a szív a pénzhez tapad, akkor az egész rossz véget ér.
A kapzsiságtól való intése után Jézus elmesél egy példabeszédet egy derék vállalkozóról, akinek bőséges termést hozott a földje, és tele volt gazdagsággal – emlékeztetett a Szentatya. – Ahelyett, hogy így gondolkodott volna: „Megosztom a munkásaimmal a gazdagságomat, hogy nekik is jusson egy kicsi, legalább a családjaik számára!” – ezzel szemben így okoskodott: „Mit is tegyek? Nincs hová gyűjtenem a termést. Tudom már, mit teszek. Lebontom csűrjeimet, és nagyobbakat építek, odagyűjtöm a termést és minden vagyonomat.”
Nagyobbakat építeni! Mind nagyobbakat! A gazdagsághoz ragaszkodás soha nem ér véget. Ha a szíved a gazdagsághoz ragaszkodik, amikor már annyi mindened van, még többet akarsz belőle. Ez lesz az ilyen ember istene, aki a pénzéhez ragaszkodik – mutatott rá a pápa.
Az üdvösség útja a boldogságmondásoké. Az első a lélekben szegényeké, vagyis ne ragaszkodjunk a gazdagsághoz, mely ha egyszer van, akkor arra való, hogy másokat szolgáljunk vele, hogy megosszuk másokkal, hogy előbbre segítsünk sok embert. Annak a jele, hogy nem esünk a pénz bálványimádásába, az alamizsnálkodás, az adakozás a rászorulóknak. De ne csak a feleslegből adjunk, hanem abból is, amitől én is nélkülözni fogok, ami talán nem is igazán szükséges nekem. Ha így teszek, az jó jel, azt jelenti, hogy nagyobb a szeretetem az Isten felé, mint a pénzhez való ragaszkodásom – hangsúlyozta homíliájában Ferenc pápa.
Majd három kérdést ajánlott. Az első: „Adok?” A második: „Mennyit adok?” A harmadik pedig: „Hogyan adok?”
Tehát hogyan adok? Úgy mint Jézus, a szeretet gyengédségével, vagy pedig úgy, mint aki adót fizet? Hogyan adok? Megkérdezheted: „De atyám, mit akar ezzel mondani?” Azt, hogy amikor adakozol valakinek, nézz a szemébe! Érintsd meg a kezeddel! Ő Krisztus teste, ő a fivéred és nővéred. Ha így jársz el, akkor olyan leszel, mint a mennyei Atya, aki nem engedi, hogy az ég madarai táplálék nélkül maradjanak! És mekkora szeretettel ad az Atya! – mondta a pápa.
Kérjük az Úrtól azt a kegyelmet, hogy mentek legyünk ettől a bálványimádástól, a gazdagsághoz való ragaszkodásunktól. Kérjük a kegyelmet, hogy őrá tekintsünk, aki olyan gazdag a szeretetében, nagylelkűségében és irgalmasságában! Kérjük ezt a kegyelmet, hogy segíthessünk másoknak az adakozás gyakorlásával, ahogyan ezt ő tette. Megint ellene vetheted: „De hát ő semmit sem nélkülözött!” Erre a válasz: „Jézus Krisztus, aki az Istennel egyenlő volt, kiüresítette magát ebből, megalázta magát, ő is nélkülözött” – zárta homíliáját Ferenc pápa október 19-én.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír