KATTÁRS Debrecenben
Cigánypasztoráció, teremtésvédelem, oktató-nevelő-munka... előadások, kerekasztal-beszélgetések, zenés színház és még sok minden más - itt a fényképes beszámoló:
A református nagytemplom előtti téren a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye iskolái és más katolikus intézmények, például a Katolikus Karitász mutatkoztak be különböző sátrakban. Két nagyobb sátorban pedig kerekasztal-beszélgetések zajlottak különböző társadalmi témákról katolikus-keresztény szemszögből.
A munkára nevelésről beszélgettek Munkával a minőségibb életért címmel Somos László kaposfői plébános, a Kaposvári egyházmegye cigánypasztorációs helynöke, Kruppa Tamás görögkatolikus egyetemi tanár és Kirilla Pál, az egyeki Szent János Általános iskola és Óvoda igazgatója. Kruppa Tamás hangsúlyozta, hogy a munka nem Isten büntetése, hanem éppen hogy jó dolog: az ember méltóságához járul hozzá, és általa Isten munkájának és az emberiség közös munkájának lehetünk részesei.
Somos László visszaemlékezett, hogy pár éve még a település szakközépiskolába járó cigány gyermekei őszintén elképedtek, hogy munkába lépésük után mindennap járniuk kell majd dolgozni. A plébános rámutatott, hogy ezen nem csodálkozhatunk, hiszen 1990 után, amikor a cigányok gyakorlatilag országos szinten munkanélküliek lettek, a cigánytelepről soha senki nem járt dolgozni. A közmunkaprogram bevezetése megmutatta, hogy a munka mennyire visszaadja az emberek méltóságát és önbecsülését. Azóta érezhetően megváltoztak az emberek, büszkébbek önmagukra – ez a pasztorációs munkára is jó hatással van – tette hozzá.
Kirilla Pál a cigányok újbóli munkába lépésének pozitív következményeit látja a gyerekeken: sokkal nyugodtabbak, mivel az otthon kevesebb a veszekedés. Az igazgató arról is beszélt, hogy az életre való felkészítést, a munkára nevelést kiskorban kell elkezdeni; ezért is hoztak létre mintakertet az iskolában.
Somos László plébános beszámolt a kaposfői tanoda eredményeiről is: korábban alig végezték el a nyolcadik osztályt a cigánygyerekek, de amióta a kifejezetten az ő képi gondolkodásukra szabott felzárkóztató intézmény működik, gyakorlatilag senki sem bukott ki az iskolából.
A kerekasztal-beszélgetésen a munka mellett a pihenésről is szó esett. A résztvevők egyetértetek abban, hogy nem szabad munkaalkoholistává, túlhajszolttá válni: fontos, hogy legyen időnk megállni, a jó dolgokért hálát adni Istennek, és együtt lenni azokkal, akiket szeretünk.
A teremetésvédelem témájába belekóstoló beszélgetésen Aradi Csaba ökológus, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója, Hetesi Zsolt, a fenntartható fejlődés specialistájává vált asztrofizikus és Nagy Sándor Tibor, a nagyerdei állatkert volt igazgatója osztották meg gondolataikat az érdeklődőkkel.
Exponenciálisan nő a veszélyeztetett fajok száma – hangsúlyozta Nagy Sándor Tibor, a Föld sérülékenységéről beszélt Aradi Csaba is, Hetesi Zsolt pedig egyenesen azt állította, hogy rendszer szintű válságban van az emberiség, és az általunk okozott károk gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, maximum csökkenthető a mértékük. Például az Eufrátesz vízhozama a 20. század eleje óta egyharmadával csökkent, és a világtengeren ma mindenütt műanyag darabok úsznak, csak hol mikroméretűek, hol egész szigeteket hoznak létre.
Ma az emberiség minőségi éhezést szenved – mutatott rá Hetesi, hiszen a régi idők burgonyájához képest a mai krumpli csupán huszadrésznyi tápanyagot hordoz.
Aradi Csaba szerint a természetvédelemben a munka nagy részét a természet maga megteszi, ha hagyjuk. Nem véletlenül mondta a neves ökológus, Juhász Nagy Pál, hogy a környezetvédelem az ember önvédelme önmaga ellen. Sok konferenciát rendeznek, de kevés a cselekedet, amit az is mutat, hogy a kiotói egyezmény aláírása óta nemhogy csökkent volna a széndioxid-kibocsátás a világban, hanem még 16 százalékkal nőtt - fűzte hozzá. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szóvá tették azt is, hogy a természettel kapcsolatos bűneinkkel is szembe kell néznünk, hiszen Isten a teremtett világ védelmére is hívott bennünket.
A kerekasztal-beszélgetések sorában foglalkoztak még a hit és a tudomány kapcsolatával, a genderkérdéssel és annak közpolitikai vonatkozásaival, a sport életre nevelő szerepével éppúgy, mint a közösségi szolgálat érettséghez való hozzájárulásával. 
A katolikus iskolák társadalomban betöltött szerepéről Pápai Lajos győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia területi felelőse, Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet vezetőhelyettese és Bartháné Kmetty Éva, a Pedagógiai Szakszolgálat vezetője beszélgettek. A magyar iskolarendszer tanító rendjei is egy asztalhoz ültek: a piaristákat Labancz Zsolt tartományfőnök, a ferenceseket Bécser Péter P. Róbert, az esztergomi Temesvári Pelbárt gimnázium, az orsolyitákat Matkovics Mária Emerica tartományfőnöknő képviselte.
A nagyszínpadon Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus, Csókay András idegsebész, agykutató és Gombocz János, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa előadása után énekes és táncos bemutatókra került sor, szablyavívók és helyőrségi zenekar és akrobatikus kosárlabdázók szórakoztatták a közönséget. A kisvárdai Szent László Katolikus Iskola diákjai a Legyetek jók, ha tudtok! musicalt vitték színpadra, a nap pedig Tóth Vera koncertjével zárult.
Fotó: Lambert Attila
Agonás Szonja/Magyar Kurír