A magyarországi menekültkérdésről a Vatikáni Rádióban
A magyarországi menekültkérdés, a kerítés építése kapcsán Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök és Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője nyilatkozott a Vatikáni Rádió olasz szerkesztőségének.
Kiss-Rigó László püspök elmondta, hogy nagyon összetett helyzetről van szó. Szeged városa öt kilométerre van a szerb határtól, naponta körülbelül 1 500 ember lép át a „zöld határon”, vagyis illegális módon, folyókon, erdőkön, mezőkön keresztül. A szeged-csanádi püspök úgy véli, a határátlépőknek körülbelül a fele valóban menekült, üldözött, veszélyben lévő, szükséget szenvedő ember. A másik fele viszont legalább 4-5 ezer euróval és mobiltelefonnal a zsebében érkezik. Kiss-Rigó László véleménye szerint velük nagyon körültekintőnek kell lenni. Kötelességünk, különösen az egyháznak kötelessége, hogy minden humanitárius segítséget megadjon a menekülteknek, a rászorulóknak, de fontos szem előtt tartani azt is, hogy a segítő szeretet mindig együtt kell, hogy járjon az óvatossággal – ez a két dolog nem áll szemben egymással. A megyéspüspök elmondta, hogy az egyházmegyének van egy kiskorú menekülteket befogadó otthona, vannak pedagógiában és orvosi ellátásban jártas pszichológusaik, szociális munkásaik, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy valóban gyakorolják a keresztényi szeretetet. Ez nyilvánvaló! Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogyan védjük meg magunkat. Ez nem csak magyar probléma: Európa problémája. Ha senki nem tesz semmit, a helyzet napról napra egyre veszélyesebbé válik – hangsúlyozta Kiss-Rigó László püspök a Vatikáni Rádiónak adott interjúban.
A híradás megemlíti, hogy két határmenti városban, Szegeden és Pécsen a civil társadalom komolyan megmozdult, nagy segítséget ad az átutazó menekülteknek. Sokan segítenek Budapesten is, köztük a katolikus Szent Egyed közösség önkéntesei. A budapesti közösség vezetője, Szőke Péter hangsúlyozta, hogy eddig ismeretlen helyzetről van szó, hiszen Magyarország soha nem volt a bevándorlás célországa. Mindeddig olyan ország voltunk, ahonnan sajnos inkább elmentek az emberek. Vannak, akik most figyelmeztetik is erre honfitársaikat: „Minket is befogadtak annak idején.”
Szőke Péter szerint soha nem látott helyzet előtt találtuk magunkat, a menekültek, bevándorlók ilyen nagy hulláma láttán az emberek különféleképpen reagálnak, vannak szélsőséges, fajgyűlölő hangok is. A civil társadalom is reagált: az emberek kimennek a pályaudvarokra segíteni. A világhálón is nagyon hatékony és nagylelkű összefogás alakult ki, az emberek szabadidejüket áldozzák fel, élelmiszert, ruhákat visznek a rászorulóknak. Egy-két évvel ezelőtt szinte egyáltalán nem létezett ez a jelenség, hallottunk ugyan a Földközi-tengeren bekövetkező tragédiákról, de a menekültek csak körülbelül hat hónappal ezelőtt kezdtek érkezni a határainkhoz. Számuk mára drámai módon megnőtt, és erre pánikreakció a válasz. A magyarok nem ismerik ezeket az embereket, nem tudják, kik ők – a média is csak a jelenségről beszél, nem pedig az emberekről, nem mutatja meg az arcukat, élettörténetüket.
Arra a kérdésre, hogy az állampolgárok egyetértenek-e a kormány döntésével a Szerbia és Magyarország között felhúzandó kerítés ügyében, Szőke Péter azt válaszolta, a közvélemény-kutatások szerint sajnos igen. Hozzátette, a társadalom reakcióját úgy kell értelmezni, hogy azt a megdöbbenés és a pánik váltotta ki. Véleménye szerint a társadalom még nem nézett szembe a probléma mélyével: a globalizáció korában élünk, és bár minket meglepett, hogy megsokszorozódott a hozzánk érkezők száma, a globalizáció ezt is jelenti. Van, aki bírálja a globalizációt, mondván: nekünk, magyaroknak semmi közünk ezekhez az emberekhez, nem vagyunk felelősek azért a sok válsághelyzetért, amely a világban előidézte ezeknek a népeknek a kivándorlását. A közvélemény-kutatások szerint sajnos a társadalom nagy része osztja ezt a vélekedést. A Szent Egyed közösség vezetője úgy véli, hogy azt kell tennünk, amit a civil társadalom tehet: vagyis hangsúlyoznunk kell, hogy elsőként szolidárisnak kell lennünk. Kifejezte reményét, hogy a civil társadalom türelemmel és a szolidaritás gesztusaival megenyhítheti a politika kemény vonalas hozzáállását.
Szőke Péter kérdésünkre hozzátette: Az egyház tanítása világos, Ferenc pápa megszólalásai az ügyben közismertek, Magyarországon pedig a katolikus prímás, Erdő Péter bíboros nyilatkozott arról, hogy első a szolidaritás.
Fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
(tzs)