Ferenc pápa beszéde a fiatalokhoz Torinóban: Haladjatok szemben az árral!
A fiatalokkal való találkozás zárta a pápa torinói látogatásának első napját. A város történelmi központjában lévő Vittorio téren június 21-én, vasárnap 90 ezer fiatal várta kitörő örömmel a Szentatyát, Piemont tartomány minden plébániájának képviseletében – tájékoztat a Vatikáni Rádió.
„Ferenc pápa, szeretünk téged” felirattal és az ifjúsági világtalálkozók keresztjével, valamint himnuszával köszöntötték a fiatalok a Szentatyát. A találkozón felolvasták János evangéliumának a szeretet parancsáról szóló szakaszát (Jn 15,12–17). A halotti lepel idei közszemlére tételének mottója – „A legnagyobb szeretet” – is arra a szeretetre utal, amely Jézus keresztáldozatában csúcsosodik ki.
A pápához először a fogyatékkal élő, idén érettségiző Chiara, a 27 éves munkanélküli Sara és a 26 éves műszaki egyetemista Luigi intézett egy-egy kérdést a szeretet különböző aspektusairól.
Ferenc pápa rögtönzött szavakkal válaszolt kérdéseikre, amelyek három szó köré csoportosultak: szeretet, élet, barátok.
Ezek a szavak a János evangéliumából idézett szakaszban is keresztezik egymást: nem lehet az evangéliumban az életről szólni anélkül, hogy ne beszélnénk a szeretetről, és nem beszélhetünk a szeretetről szolgálat és barátság nélkül – fogalmazott a pápa, és emlékeztetett a torinói Boldog Pier Giorgio Frassati szavaira: „Éljetek, ne pusztán éldegéljetek!”
Az olasz Katolikus Akció (Azione Cattolica) fiataljainak védőszentje 1901 és 1925 között élt, már egyetemista korában intenzív karitatív tevékenységet folytatott. 24 éves korában gyermekbénulás következtében halt meg. II. János Pál pápa 1990-ben iktatta a boldogok sorába.
Tudjátok, milyen szomorúságot ébresztenek a szívemben azok a fiatalok, akik már húszéves korukban nyugdíjba mennek? Amikor egy fiatal szeret, él, növekszik, akkor nem megy nyugdíjba – hangsúlyozta a pápa. – A szeretet nem tévéfilmsorozat. Két tengelyen mozog, amelyek ha hiányoznak, akkor nincs szó szeretetről: mindenekelőtt konkrét tényekben, tettekben nyilvánul meg, másik dimenziója pedig a párbeszéd. A szeretet nem süket, nem vak, hanem mindig kommunikál.
Engedjétek meg, hogy őszintén beszéljek. Nem akarok moralizálni, de szeretnék egy népszerűtlen szót mondani. A pápának is olykor kockáztatnia kell, hogy a dolgokat a nevén nevezze – folytatta a rá jellemző közvetlenséggel a Szentatya. – A szeretet mindig tiszteletben tartja az embereket, nem használja ki őket, tehát a szeretet tiszta. Ti, fiatalok, ebben az élvhajhász világban, amely a gyönyöröket reklámozza, legyetek tiszták! Mindnyájan tudjuk, milyen nehéz ezt az erényt gyakorolni, de ez az útja a hiteles szeretetnek, amely tiszteli a másik ember életének szakralitását.
Ferenc pápa utalt sok szülők önfeláldozó, szolgáló szeretetére, majd felidézte a lábmosás szertartását, és emlékeztetett: Jézus gesztusával megtanította apostolainak, hogy a szeretet a másik szolgálata. A kereszt a szeretet jelképe, Isten irántunk való szeretetének történetét beszéli el. Fia kereszthalála a legnagyobb szolgálat, életének feláldozása másokért.
Folytatva rögtönzött beszédét a pápa az élettel szembeni bizalmatlanság kérdésére válaszolt: Mit várhatunk ettől a világtól, amelyben háborúk dúlnak? Részletekben a harmadik világháborút éljük. Európában, Afrikában, a Közel-Keleten háborúk folynak. Megbízhatok-e a világ vezetőiben? Ha csak az emberekben bízol, vesztettél! Sokan vannak vezetők, vállalkozók, akik kereszténynek vallják magukat, miközben fegyvereket gyártanak!
A Szentatya felidézte a huszadik század nagy tragédiáit, köztük az örményekét is, amikor a múlt század elején több mint egymillió örmény embert öltek meg. Így beszélt a pápa: Hol voltak akkor a nagyhatalmak? Majd következett a Soá tragédiája. A nagyhatalmak ismerték a vasútvonalakat, amelyek a koncentrációs táborokba vezettek, ahol zsidókat, keresztényeket, cigányokat, homoszexuálisokat öltek meg. Miért nem bombázták le ezeket, hogy megakadályozzák a vonatok indulását? Érdekből! Csaknem egyidejűleg Oroszországban, Sztálin lágereiben mennyi keresztényt gyilkoltak meg! A nagyhatalmak pedig felosztották Európát, mint egy tortát. Álszentség a békéről beszélni és közben fegyvereket gyártani!
A bizalmatlanságot indokolja a leselejtezés kultúrája is – folytatta Ferenc pápa. – Ennek áldozatai a gyermekek, akiket megölnek, mielőtt még megszületnének, az idősek, akiket leplezett eutanáziával hagynak meghalni. A fiatalok, akiknek nincs lehetőségük, hogy tanuljanak, akiknek nincs munkájuk, hányszor válnak függőségek áldozataivá! Hányan vetnek véget életüknek? Erről nem szólnak a statisztikák. Hányan csatlakoznak a terroristákhoz, hogy egy ideál nevében küzdjenek? Jézus azt mondja, hogy ne a világ gazdagságában bízzunk. Hogyan élhetünk olyan életet, amelyben nem csalódunk?
Az élettel szembeni bizalmatlanság akkor távolodik el tőlünk, ha konstruktív terveket valósítunk meg közösen, egységesen. Olyan terveket, amelyek összekapcsolnak bennünket és eszményeinket: ez a legjobb ellenszere a bizalmatlanságnak, a „szappanbuborék” értékeknek, a hedonista felfogásnak. Segíteni az utcagyerekeken, a bevándorlókon, a rászorulókon, szemben haladva az árral. Ez azt jelenti, hogy bátrak és kreatívak vagyunk. A reklámok sokszor „gyémántokat” ajánlgatnak, miközben pusztán üveget árusítanak. Nekünk az árral szemben kell haladnunk, ne vásároljunk szennyet, amiről azt állítják, hogy gyémánt – buzdított a pápa.
Ezután ismét felszólította a fiatalokat: „Éljetek, ne pusztán éldegéljetek! Éljetek!”, és arra biztatta őket, ismerjék meg térségük szentjeinek életét, akiknek volt bátorságuk ahhoz, hogy szemben haladjanak az árral.
Elfelejtettem mondani, hogy most átadom a megírt szöveget. Megkaptam kérdéseiteket és írtam rá választ, de nem azt, amit most mondtam el, ez a szívemből jött. Az írott beszédet átadom az ifjúságpasztorációért felelős lelkipásztornak, aki majd közzéteszi. Sokan egyetemisták vagytok, de ne gondoljátok, hogy csak tanulnotok kell! Egyetemistának, „egyetemes”-nek lenni azt is jelenti, hogy kilépünk a világba, és szolgálunk, főként a szegényeket.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír