Várszegi Asztrik: Orosch érseknek nem voltak bölcs tanácsadói

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. február 18. szerda

A nagyszombati érsekség és komáromi bencés rendház között folyó perben a Vatikán a szerzetesrendnek adott igazat. Arról, hogy ez a döntés mit jelent a gyakorlatban és komáromi rendház hogyan tudja visszaszerezni elbitorolt jogait, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal, a Magyar Bencés Kongregáció legfőbb elöljárójával beszélgettünk.

A komáromi bencések ügyében ön decemberben fordult a szerzetesi kongregációhoz. A megszokotthoz képest nagyon gyorsan és határozottan reagált a Vatikán. Ez azt jelenti, hogy súlyos jogtalanságnak tartják a rendház feloszlatását?

Egyértelműen ez a következtetés vonható le José Rodriquez Carballo érseknek, a Szerzetesi Kongregáció titkárának január 29-i leveléből, melyben azt írja, hogy a nagyszombati érsek döntése semmisnek nyilváníttatik. Ismerve a kánonjogot és a rendünk jogállását, nem is számítottam másra. Senkit nem akarok bántani, de hadd jegyezzem meg, hogy ebben az ügyben nem voltak Orosch érsek úrnak bölcs tanácsadói.

Ez a döntés kötelező érvényű Orosch érsek számára?

Igen, ezt egyszerűen el kell fogadnia.

Vagyis most neki kellene a szlovák kulturális minisztériumban kérnie a rendház újbóli bejegyzését a jogi személyek nyilvántartásába?

A logika azt diktálja, hogy az, aki kiiktatott bennünket, most kérje az újbóli beiktatásunkat, hogy visszakaphassuk a polgári jogalanyiságunkat. Ha ez nem történik meg, akkor a visszanyert egyházi jogalanyiságunk értelmében én fogom kérni, mint a Magyar Bencés Kongregáció komáromi házának felelős elöljárója.

Nagyszombatban váltig azt állították, hogy jogukban állt megszüntetni a rendházat és minden további lépésük, vagyis a komáromi és a Beszercebánya környéki ingatlanok kisajátítása is ennek a következménye. A vatikáni döntésből ezek szerint az következik, hogy az ingatlanokat is vissza kell adniuk?

Természetesen. A kataszteri hivatalba is el fogjuk juttatni a vatikáni döntés hivatalos fordítását, és kérni fogjuk a jogszerű állapot visszaállítását, vagyis hogy az ingatlan javainkat újból jegyezzék be a komáromi rendházunk nevére. Ugyanígy vissza kell szereznünk a bankszámlánkat és az adószámukat is, mert a nagyszombati érsekség olyan radikális csapást mért ránk, amely teljesen lehetetlenné tette a működésünket.

Ha a nagyszombati érsekség hibázott, nem neki kellene rendezni is a dolgokat?

Én teljes tisztelettel meg is kérem Orosch érsek urat, hogy segítsen a jogaink visszaállításában.

Mi lesz, ha Orosch érsek ezt nem fogja megtenni, a vatikáni döntés ellenére sem, inkább a hallgatást is a kivárást választja?

A vatikáni döntést – tudomásom és a szokásos ügymenet szerint – a pozsonyi apostoli nuncius kapta meg, neki kell értesítenie az érsek urat és érvényt szereznie a Vatikán döntésének. Tény, hogy mostanáig semmiféle visszajelzést nem kaptam Pozsonyból.

Orosch érsek az elmúlt fél év folyamán egyáltalán nem kereste fel önt az ügyben, nem is értesítette a szándékairól?

Nem. Mindent a hivataloktól tudtam meg, amikor már eldöntetett. A júliusi ingatlankisajátítást követően írtam Orosch érsek úrnak. Választ nem kaptam, de novemberben találkozót kért. Fogadtam őt Pannonhalmán és a köztünk fennálló vitás kérdésekre vonatkozóan azt mondtam az érsek úrnak, hogy főapátként a saját rendem érdekeit kell képviselnem. Tulajdonképpen elbeszéltünk egymás mellett, mert én nem voltam tudatában annak, hogy Szlovákiában már nem is létezünk. Miután ez kiderült, ismét írtam egy levelet az érsek úrnak, amelyben megdöbbenésemnek adtam hangot és értesítettem, hogy a Szentszékhez fordulok. Erre a levélre sem válaszolt, azóta semmiféle kommunikáció nincs köztünk.

Nagyszombat több, még az első Csehszlovák Köztársaság idejében elfogadott egyezménnyel és jogszabállyal érvel, hogy a Szlovákia területén működő rendházak nem tartozhatnak külföldi székhelyű kongregációk fennhatósága alá. Ezeket nem írta felül a történelem?

Nemcsak a történelem, de a kánonjog is. Az 1928-as egyezmény inkább a csehszlovák érdekeknek megfelelő kompromisszum volt és már az 1917-es kánonjog szellemiségének sem felelt meg. Azóta az 1983-ban elfogadott kánonjogi kódex van érvényben, erre meg végképp nem lehet hivatkozni a kilencven éve elfogadott döntésekkel kapcsolatban. A Szentszék ugyan 1977-ben hozta létre a szlovák egyháztartományt, de azóta összeomlott a kommunizmus, nem hivatkozhatunk az abban az időben elfogadott kényszerű kompromisszumokra. Szabadok vagyunk és ezért mások szabadságát is tiszteletben kell tartanunk. Végeredményben pedig Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja, ha nem tudnánk egymás között elrendezni az ügyeinket, nemzetközi fórumokhoz fordulhatunk jogorvoslatért.

A komáromi monostor épülete közel három éve felújítás alatt áll, szerzetesek 1995 óta nem lakják állandó jelleggel. Egyebek mellett ezzel érvelt a nagyszombati érsekség, amikor feloszlatta a rendházat. Miért nem sikerült Komáromban működő közösséget kialakítani?

Szinte minden szerzetesrend küzd az utánpótlás hiányával, mi sem vagyunk kivételek. A 40 éves kényszerszünet után Komáromban 1990- ben olyan oblátus papokkal indítottuk újra a tevékenységünket, akik még a földalatti mozgalom éveiben kötődtek a bencés rendhez. Ők alkották a rendház induló közösségét, de ez működésképtelennek bizonyult. Ezek a papok megszokták, hogy a plébániákon önálló döntéseket hoznak, már nem voltak képesek a monostori lét szabályaihoz alkalmazkodni. Ezt annak idején Ján Sokol érsek úr is megértette, és tudomásul vette.

Sokol érseknek annak idején egyáltalán jogában állt olyan kikötéseket megfogalmazni, hogy Komáromban noviciátus jöjjön létre és a rendház függetlenedjen Pannonhalmától?

Nem, mert exemt alapítású rend vagyunk, és nem tartozunk a megyéspüspök fennhatósága alá. Ha bármi kifogása van a rend működésével kapcsolatban, azt a rend elöljárójával kell megbeszélnie, de nem cselekedhet önkényesen, mert a szerzetesi intézmény felett nincs rendelkezési joga. Az, hogy valaki ideiglenesen nem lakja a házát, nem jelenti azt, hogy elvehetik tőle!

Miután Orosch érsek november végén itt járt Pannonhalmám, szívélyesen elbeszélgetett önnel, de egy szót sem szólt arról, hogy már megszüntette a rendházat, alighanem hiú ábránd azt várni, hogy most jelentkezni fog, netán visszaállítja a jogszerű állapotot.

Akkor, mint az egyház törvénytisztelő tagja, újra a Szentszék támogatását fogom kérni, hogy segítsen jogaink érvényesítésében. A vatikáni döntésnek érvényt kell szereznünk és ennek érdekében kész vagyok felvenni a kapcsolatot Orosch érsek úrral. Bennem nincs harag, mert itt nem személyeskedésről, hanem egy ügy képviseletéről és a jogainkról van szó.

Megszabott magában valami határidőt, ameddig szeretné visszaállítani az eredeti állapotot?

A végtelenségig nem húzódhat az ügy, mert jön a tavasz. A földeken szántani, vetni kell.

A nagyszombati érsekség lépései komoly károkat okoztak a magyar Bencés Kongregációnak. Kártérítést is fognak kérni?

Ezt a kérdést nyitva hagynám. Szeretném, ha minél gyorsabban, békésen rendeznénk a dolgot, és Nagyszombatnak ez a szerencsétlen döntése nem nyomná rá a bélyegét a kapcsolatunkra.

(Vrabec Mária ujszo.hu)