Dizájnerdrog: orosz rulett magyar módra

• 

A 16 éven aluli magyar fiatalok 40 százaléka már kipróbált valamilyen dizájnerdrogot. A vetkőztetőként is emlegetett kábítószerek felváltották a nejlonzacskóból szipuzott festékhígítót. Olcsók, pancsoltak, és még a terjesztőik sem tudják, mi van bennük, emiatt rendkívül veszélyesek.

Viktória, a drogos kismama
Viktória – nevezzük így – egy úgynevezett védett házban hozza világra hamarosan a gyermekét. Tizenhat évesen prostituáltként dolgozott külföldön, kokainnal kezdte, a Zene nevű dizájnerdroggal már itthon ismerkedett meg. Többször próbált leszokni a szerről, de nem sikerült, míg állapotos nem lett. A negyedik hónapban volt, amikor megmozdult a baba – éppen a születésnapján – ekkor döntött úgy, hogy leteszi a drogot. Nem ment könnyen. Voltak tiszta időszakok, de a kábítószer többször fontosabbnak bizonyult, mint a baba. Emiatt a lány megutálta magát, és paranoiás lett. Fizikailag annyira lepusztult, hogy nem tudott sem lábra állni, sem enni. A fővárosi Józan Babák Klub telefonszámán kért segítséget, ők hívtak mentőt hozzá, Viktória végül kórházi elvonókúrára került, orvosi segítséget kapott, most tiszta, hamarosan megszületik a lánya.

Ez nem józsefvárosi probléma
Budapest, nyolcadik kerület, Kálvária tér. Itt működik a Józan Babák Klub, ahol várandós vagy már gyermeket nevelő drogos nőket segítenek. A közelmúltban több olyan tragédia történt a kerületben, amelyet a dizájnerdrogokkal hoztak kapcsolatba, például a Blaha Lujza téri halálesetet és a Népszínház utcai őrjöngőt. A dizájnerdrogokat,  Zenét, Évit és társaikat a klub gondozottjaik között is sokan használják.
Viktória története nem egyedi – mondta Oberth József, a Józan Babák Klub vezetője. Egyre fiatalabbak jelentkeznek azzal, hogy le akarnak szokni a drogról, és nem egyszer valóban absztinenssé válnak. A huszonéves Viktória esete is ezt mutatja. Vele személyesen és telefonon immár négy hónapja napi kapcsolatot tartanak fenn a klub munkatársai, a lány kérésére egyikük a közelgő szülésénél is jelen lesz.

A drogok kannás bora
A kerület egy szűk, évtizedek óta pusztuló, egyre rosszabb állapotba kerülő része annyiban függ össze az új drogokkal, hogy ezekhez már a legszegényebbek is könnyen hozzáférnek. "Ez nem helyi sajátosság, szociális segítőinktől évek óta halljuk, hogy a mélyszegénységgel jellemezhető szegregátumokban is találkoznak dizájnerdrogokra szokott függőkkel" – mondja Oberth József, a szervezet vezetője.
A szakember hangsúlyozza, hogy a drogfogyasztás általában kísérő jelensége valaminek. Ahogyan az alkoholizmus hátterében is gyakran összetettebb pszichés, társadalmi probléma, rossz családi kapcsolat, magány, bántalmazás, szexuális erőszak, anyagi kilátástalanság áll, a drogozásnál sincs ez másként.

Nem tudják, mit lőnek be maguknak
A dizájnerdrogok a Józan Babák Klub tapasztalatai szerint 2010 tavaszán váltak uralkodóvá. Nagy veszélyük, hogy senki sem tudja, mi van bennük, a díler és a felhasználó sem – igazi orosz rulett. A drogfogyasztók legfeljebb egymástól szereznek információt arról, hogy az aktuális anyagban mi lehet.
Többségük nem dizájnerszerekkel kezdte drogos pályafutását. Korábban heroint vagy amfetaminszármazékokat fogyasztottak, de míg azok hatását többé-kevésbé ismerték, most olyan szereket használnak, amelyekről fogalmuk sincs. Az új drogok hallucinációkat, paranoid tüneteket, a testhőmérséklet életveszélyes emelkedését okozhatják, de volt olyan függő, aki azért halt meg, mert egy dizájnerdrogtól leállt a légzése.

Méreg, nem öröm
Oberth József szerint azok, akik az új drogokat használják, tisztában vannak azzal, hogy, ahogyan ők nevezik, ezek a szerek „patkánymérgek”. Akik például „zenefogyasztók", maguk is állítják, hogy ez már nemigen szól az örömszerzésről, inkább  az elviselhetetlent teszi számukra alig fél órára elviselhetővé. Ez a drog olcsó, akár ötszáz forintért beszerezhető egy adag. Előfordult, hogy valaki többet fizetett egy használt(!) fecskendőért, mint amennyiért a drogot vette. Az egymás közötti tűcsere növeli a fertőzések, a hepatitis és a HIV/AIDS terjedésének kockázatát.

A döntéshozók nem reagálnak a figyelmeztetésekre
Az alkoholt és szerves oldószert (hígítót) felváltotta a dizájnerdrog – mondta az Origo megkeresésére Szemelyácz János, a Baranya megyei Indit (INtegrált Drogterápiás InTézet) Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője.
Egy 2011-es felmérés szerint a 16 éves fiatalok körében a megkérdezettek húsz százaléka számolt be arról, hogy már kipróbált valamilyen drogot. Ez az arány mára riasztó mértéket öltött (kb. negyven százalék), különösen úgy – mondja a pécsi szakorvos –, hogy a negyvenszázalékos arány azelőtt Budapestre volt jellemző, nem pedig egy Kaposvár méretű városra.
Pécsen sem jobb a helyzet, ezt jól mutatja, hogy az Indit által biztosított tízezer tű (a komolyabb kábítószereket intravénásan adják be maguknak a függők) már augusztusban elfogyott, holott a korábbi években az Indit tűcsereszolgálata egy év alatt cserélt ekkora mennyiséget. A baranyai megyeszékhelyen az elmúlt években átlagosan évente 30 ezer tű fogyott, a fennmaradó kb. húszezer fecskendőt a patikákból szerezték be a droghasználók. A döntéshozók látszólag nincsenek tisztában a veszéllyel, a szakma többszöri figyelmeztetése ellenére sem – véli Szemelyácz János.

Terjed a hepatitis C és az AIDS
Ugyancsak riasztó a hepatitis C terjedése, míg egy 2012-es pécsi szűrésen negyven vizsgált droghasználóból egynél mutatták ki a fertőzést, most tízből nyolc esetben azonosították Pécs egyik veszélyeztetett kerületében.
Aggasztó az, amire eddig az elmúlt években nem volt példa, idén Szegeden és Budapesten is több HIV-fertőzést regisztráltak. Ez a prevenciós szakemberek szerint szintén az intravénás szerhasználat terjedéséhez, illetve az alulfinanszírozott tűcsere-szolgáltatásokhoz vezethető vissza. Szemelyácz János szerint komolyabb iskolai szociális munkával, a tűcsereprogramok támogatásával kellene visszaszorítani a droghasználatot és a káros következményeit, de úgy látja, hogy a probléma még nem éri el a döntéshozók ingerküszöbét.

Véget ért a tűcsere a Józsefvárosban
A Kék Pont alapítvánnyal még tavaly szeptemberben mondta fel az együttműködést Kocsis Máté józsefvárosi polgármester. Ez a többi között azt is jelentette, hogy az alapítvány nem kapott kedvezményt a Magdolna és Lujza utca sarkán lévő 60 négyzetméteres helyiség bérleti díjából. A kerület kezdeményezte a helyiség bérbeadójánál, hogy vizsgálja felül a szerződést. Kocsis Máté többször kritizálta az alapítványt, elsősorban a szétdobált tűk miatt volt velük problémája. A polgármester szerint az ingyentű máshonnan is odavonzza a drogosokat.
(Ignácz József, origo)