Vigyázat, csalók! - Egy telefonos, dupla-átveréses történet
"Szombaton d.e. 9 óra körül egy nagyon kellemes női hang telefonált, mondta,hogy a nyugdíjintézetből keres megmondta pontosan a nevemet, lakcímemet még az ajtó, emelet is stimmelt. Megkérdezte hajlandó vagyok e egy pár kérdésre válaszolni, mert decemberben az arra rászorulóknak plusz 10 ezer forintot adnak és aki most válaszol, az kap egy 8,500 forintos Erzsébet utalványt.
Hát én ezt szépen "bekajáltam". Kérdezte mennyi a rezsim, mennyit költök gyógyszerre, hogy jövök ki a nyugdíjból, hány éves vagyok, van-e megtakarításom. Hányan lakunk a lakásban. Na ez már gyanús volt, mondtam igen van egy kevéske megtakarításom, de az a temetésemre van eltéve, de nem itthon, hanem a bankban lekötve. Ekkor megkérdeztem, tessék mondani honnan is telefonál? Mondta a Nyugdíjintézettől és már le is csapta a telefont. Ekkor kezdtem gondolkodni, hogy hiszen szombat van, de gondoltam társadalmi munkában csinálja, vagy jön augusztus 20 és megint lesz munkanap átcsoportosítás.
Ekkor megint megszólalt a telefon. Egy erőteljes férfi hang bejelentkezett, hogy ő a kerületi Kapitányságtól keres, kérdezte, hogy nem keresett-e egy hölgy engem a Nyugdíjintézettől. Mondtam de igen. Erre mondta, hogy az egy csaló el is fogták, bent ül az autóban és ki fog jönni hozzám két rendőr adjak felvilágosítást. Ekkor mondtam, oké jöjjenek, de egyenruhában lesznek? Nem civilben - mondta az úriember. Mondtam rendben, csöngessenek fel és lemegyek, addig vegyék elő az igazolványukat. Rendben, mondta majd eltette a telefont. Én azonnal felhívtam a kerületi Kapitányságot, bejelentést tettem, persze nem tudtak semmi a dologról. A szomszéd házba is bementek, akit be akartak fűzni ő is jelentette a Rendőrségnek. Azóta hallottam, hogy több házba is betörtek."
(levélben kaptam)