Nem ismerte el az azonos neműek kapcsolatát családként az Alkotmánybíróság
Mint ismeretes, az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes – a család fogalmáról, valamint a törvényes öröklés rendjéről szóló – szabályait diszkriminatívnak találta, és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat. A hétfői határozathirdetésen jelen volt az indítványozó, Szabó Máté ombudsman is.
Az Ab megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések alaptörvénybe ütköznek, és ezért megsemmisítette őket. Indoklása szerint a családjogi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.
Mindezt sokan úgy értelmezték, hogy az Alkotmánybíróság családnak tekinti az azonos neműek kapcsolatát is, ám ez nem igaz. Szalai Ákos jogász-közgazdász, a PPKE JÁK oktatója a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet blogján rámutat: „az AB nem kifogásolta az együtt élő azonos neműek kizárását a családok köréből”.
Szalai idézi a többségi vélemény indoklását: „Az indítványozó azon álláspontjával szemben, amely szerint a Csvt. 7. §-a a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, valamint az emberi méltósághoz való jog tekintetében (szexuális irányultságon, mint egyéb helyzeten alapuló) hátrányos megkülönböztetést okoz azzal, hogy a bejegyzett élettársakra nem terjed ki, az a megállapítás tehető, hogy a támadott törvényhely ezzel nem teremt alaptörvény-ellenes helyzetet. [...] Az ezzel ellentétes álláspont figyelmen kívül hagyná, hogy – ahogy azt az Alkotmánybíróság többek között a fent idézett 154/2008. (XII. 17.) AB határozatban is kifejtette, és ahogy ez az Alaptörvény L) cikkének <a nemzet fennmaradásának alapját> szövegrészéből is következik – az állam az élet továbbadásának potenciális lehetősége miatt, e célhoz kötötten védi a családot.”
(magyar kurir)