Jegyzetlapok 53. (Tökéletes teremtmények)

• 

A katicabogár úgy tökéletes, ahogy van. Nincs mit rajta fejleszteni, javítani, pontosan beleillik az ökoszisztéma nagy rendszerébe, oda, ahová eredetileg szánták. Nem kell fejlődnie, javulnia. A szarvasbogár is ilyen, és legnagyobb fájdalmunkra - és a fecskék örömére -, a légy is. Meg a fecske és a farkas. A kutyák – hát, azok változatosságát mi hoztuk létre, gondos tenyésztő munkával, de ha megnézzük a farkasok életét, akkor megértjük, hogy azért új valóságot nem hoztunk létre. 

Az ember nem tökéletes. Az Édenben talán még az volt – nyitott és tökéletes -, na de most? Viszont ez a mi tökéletlenségünk, a megmaradt nyitottságunkkal együtt egyszerre áldás és átok. Mert szuperemberekké ugyan nem lehetünk, de képesek vagyunk fejlődni és életünknek jobb minőséget adni – azaz krisztusi emberré lenni – és ez csodálatos lehetőség. De képesek vagyunk pokollá tenni önmagunk és mások életét is, amire se a katicabogár, se a légy nem képes… 
Ők csak vannak, de mi leszünk…

Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)