Emberkereskedelem Magyarországon
Világszerte körülbelül 40 millió, Magyarországon több tízezer áldozata van az emberkereskedelemnek, ezzel pedig a leginkább érintett európai államok között szerepelünk. A szexuális, munkacélú és egyéb jellegű kizsákmányolás a mélyszegénységben élő, illetve szociális intézményben felnevelt gyermekeket, a hátrányos helyzetű felnőtteket és a fogyatékkal élőket veszélyezteti leginkább.
A technológia mind az emberkereskedelem létrejöttében, mind a megakadályozásában fontos szerepet játszik, ezért az ellene lévő küzdelem egyik legfontosabb eleme az online tudatosság növelése – hirdeti a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM - International Organization for Migration) az emberkereskedelem elleni küzdelem világnapja apropóján, amelyre Az ENSZ július 30-át jelölte ki.
Világszerte legalább 40 millió embert kényszerítenek munkára, szexuális szolgáltatásokra, bűncselekményekre, koldulásra, gyermekkatonaságra, házasságra. Az emberkereskedelem elleni küzdelem szimbóluma a kék szív, az idei kampány témája pedig a technológia, amely sokszor megkönnyíti az elkövetők dolgát (például az áldozatok becserkészésében a közösségi médián keresztül), ugyanakkor a védekezésben is jelentős a szerepe.
Mi a helyzet itthon?
Magyarország az áldozatok számát tekintve lakosságarányosan és abszolút értékben is a top öt érintett uniós ország között van. Hazánk egyszerre kibocsátó, tranzit- és célország, azaz Magyarországról sok áldozatot visznek külföldre, és hozzánk is hoznak nőket és férfiakat szexuális vagy munkacélú kizsákmányolás céljából, illetve rajtunk keresztül is vezet „emberkereskedelmi” útvonal. Mindezeken túl jelentős a belföldön megvalósuló kizsákmányolás is. Az elkövetőknek kedvez a gyakran előforduló áldozathibáztatás és a szegényes digitális tudatosság, ezért az IOM Magyarország ősszel induló országos figyelemfelhívó médiakampánya főként ezekre a területekre fókuszál: felhívja a leginkább érintett csoportok figyelmét a veszélyekre és gyanús jelekre, ezzel párhuzamosan pedig bemutatja az áldozatok sérülékenységét, az áldozattá válás és az elkövetői magatartás jellemzőit a nyilvánosságnak.
Az emberkereskedelemmel kapcsolatos tévhitek is hozzájárulnak a látenciához és megkönnyítik az elkövetők dolgát. A legelterjedtebb tévhit talán az, hogy az áldozatokat elrabolják – mondja Boda Eszter, az IOM Magyarország emberkereskedelem elleni részlegének vezetője. - Természetesen ilyen is előfordul, de a legtöbb esetben az elkövetők sokkal kifinomultabb eszközökkel veszik rá az áldozatokat, akik a legkiszolgáltatottabb rétegekből kerülnek ki – tette hozzá.
Forrás: IOM Magyarország közlemény