Afganisztán
„Én vagyok a negyedik elnök, akinek a mandátuma idején az amerikai katonák jelen voltak Afganisztánban. Két demokrata és két republikánus elnökről van szó, és én nem fogom ezt a háborút egy ötödikre hagyományozni” – mondta Joe Biden. Az amerikai elnök ezzel egyértelművé tette, annak ellenére sem vonja vissza az amerikai erők kivonásáról hozott döntést, hogy ezzel megnyílt az út a tálibok előtt a hatalom visszaszerzésére.
Biden egyedül arra tett ígéretet, hogy hamarabb Afganisztánba küldi azokat az amerikai katonákat, akik kimenekítik az amerikai állampolgárokat és az amerikaiakkal együttműködő helyieket, akikre a tálibok érkezésével a halál várna.
A menekülés annak ellenére tart, hogy a tálibok megüzenték, erőszak nélkül akarják elfoglalni a fővárost, és nem kívánnak bosszút állni azokon, akik a kormányhivatalokban dolgoztak, illetve a hadseregben szolgáltak.
Húsz évvel ezelőtt az amerikaiak és szövetségeseik éppen a tálibokat és a velük együttműködő al-Káida terrorszervezetet űzték el a hatalomból, miután 2001. szeptember 11-én támadás érte New Yorkot és Washingtont. Sokak szerint a gyors kivonulással – amiről még Biden elődje, a republikánus Donald Trump döntött – az USA veszni hagyta a két évtized során elért eredményeket és lehetővé tette, hogy az Iszlám Állam nevű szélsőséges mozgalom megvesse a lábát Afganisztánban. A félelmeket erősíti, hogy egy ENSZ-jelentés szerint az al-Káida már visszatért Afganisztánba: legalább 15 tartományban jelen vannak a szervezet hívei és a tálibok védelme alatt szervezik akcióikat.
A legújabb hírek szerint a tálibok elérték Kabult, miközben Asraf Gháni elnök tárgyalásokat kezdett a tálibok küldötteivel a hatalom békés átadásáról. A tálibok alighanem diktálhatnak, az utóbbi napokban a legtöbb településen mindenfelé komoly ellenállás nélkül adták meg magukat a kormánykatonák és a velük szövetséges törzsi milíciák tagjai. Mazari Sarif, az ország negyedik legnagyobb települése is szinte puskalövés nélkül váltott gazdát.
Közben a kormánykatonák a Bagramban lévő légitámaszpontot is átadták a táliboknak, a bázison lévő börtönben eddig mintegy ötezer tálibot, illetve egyéb iszlamista szélsőséget tartottak fogva.
A tálibok által elfoglalt területeken már ismét bevezették az iszlám törvénykezést, a sáriját, és korlátozzák a nők jogait: nem járhatnak iskolába, az oktatás csak a vallási kérdésekre terjed ki, s a nők munkát sem vállalhatnak és csak férfi rokonaik társaságában hagyhatják el otthonukat.
Nagy-Britanniában, ahol az afganisztáni helyzet miatt összehívták a parlamentet, a Szuez óta a legsúlyosabb nemzetközi válságnak nevezték az ázsiai ország kártyavárszerű összeomlását. A nyugati nagykövetségek sorra zárnak be Kabulban, az amerikai nagykövetség fölött sűrű füst gomolyog, a diplomaták sorra semmisítik meg a titkos iratokat.
A tálibok általános offenzívája két héttel ezelőtt kezdődött, azt követően, hogy tömegesen távoztak az amerikai és velük szövetséges külföldi katonák.
(hvg.hu)